2 1Azután tizennégy esztendő mulva ismét fölmentem Jeruzsálembe Barnabással együtt, elvivén Titust is. (Csel 15,2) 2Fölmentem pedig kijelentés következtében és eléjök adtam az evangyéliomot, melyet hirdetek a pogányok között, de külön a tekintélyeseknek, hogy valami módon hiába ne fussak, avagy ne futottam légyen. (Róm 3,25.30; Gal 2,16) 3De még a velem levő Titus sem kényszeríttetett a körülmetélkedésre, noha görög vala, (Tit 3,5; Róm 3,28;9,32; Gal 2,16;3,2; Róm 10,3;2,14;3,27) 4Tudniillik a belopózkodott hamis atyafiakért, a kik alattomban közénk jöttek, hogy kikémleljék a mi szabadságunkat, melylyel bírunk a Krisztus Jézusban, hogy minket szolgákká tegyenek: (Csel 15,24) 5Kiknek egy pillanatra sem adtuk meg magunkat, hogy az evangyéliom igazsága megmaradjon számotokra. (1Kor 12,2; Róm 2,28; Fil 3,3; Kol 2,11; Jer 9,25.26) 6A tekintélyesektől pedig, (bárminők valának régen, azzal nem törődöm; Isten nem nézi az embernek személyét : mert velem a tekintélyesek semmit sem közöltek; (5Móz 10,17) 7Sőt ellenkezőleg, mikor látták, hogy én reám van bízva a körülmetéletlenség evangyélioma, mint Péterre a körülmetélésé; (Csel 9,15) 8(Mert a ki erős volt Péterben a körülmetélkedés apostolságára, bennem is erős volt a pogányok között). (Róm 15,18.19) 9És elismervén a nékem adatott kegyelmet, Jakab és Kéfás, meg János, kik oszlopokul tekintetnek, bajtársi jobbjukat nyujták nékem és Barnabásnak, hogy mi a pogányok között, ők pedig a körülmetélés között prédikáljunk: (Kol 2,14;1,21-22; Gal 3,13; Róm 3,21.22;8,4; Mát 5,17; Róm 7,1-6; Gal 6,15;3,28;5,6) 10Csakhogy a szegényekről megemlékezzünk; a mit is én igyekeztem megcselekedni. (Csel 10,28; Kol 1,20; Róm 5,10.2Kor;5,18.20.1Kor;10,17; Kol 3,15)