Keresés a Bibliában

7 1Monda pedig a főpap: Vajjon így vannak-é hát ezek? (Csel 2,39;3,26;5,20;10,36) 2Ő pedig monda: Férfiak, atyámfiai és atyák, halljátok meg! A dicsőségnek Istene megjelenék a mi atyánknak, Ábrahámnak, mikor Mezopotámiában vala, minekelőtte Háránban lakott, (Ésa 53,1; Zsolt 22,8.9.13.19; Csel 3,13-18) 3És monda néki: Eredj ki a te földedből és a te nemzetséged közül, és jer arra a földre, a melyet mutatok néked. (1Móz 12,1-3) 4Akkor kimenvén a Káldeusok földéből, lakozék Háránban: és onnét, minekutána megholt az ő atyja, kihozta őt e földre, a melyen ti most laktok: (1Móz 11,31.32) 5És nem adott néki abban örökséget csak egy lábnyomnyit is: és azt ígérte, hogy néki adja azt birtokul és az ő magvának ő utána, holott nem vala néki gyermeke. (1Móz 12,7;13,15) 6Szólt pedig az Isten akképen, hogy az ő magva zsellér lészen idegen földön, és szolgálat alá vetik azt, és nyomorgatják, négyszáz esztendeig. (1Móz 15,13.16) 7De azt a népet, melynek szolgálnak, én megítélem, monda az Isten: és ezek után kijőnek, és szolgálnak nékem e helyen. (1Móz 15,14) 8És adta néki a körülmetélés szövetségét: és így nemzé Izsákot, és körülmetélé őt nyolczadnapon; és Izsák Jákóbot, és Jákób a tizenkét pátriárkhát. (1Móz 25,21.26;1Móz 29,31-35;30,5-24) 9A pátriárkhák pedig irígységből eladák Józsefet Égyiptomba; de Isten vele vala, (1Móz 37,4.28) 10És megszabadítá őt minden nyomorúságából, és ada néki kedvességet és bölcseséget a Faraó előtt, Égyiptom királya előtt, ki őt Égyiptom fölé és az ő egész háza fölé kormányzóul állatá. (1Móz 41,38-44) 11Következék pedig éhség Égyiptom és Kanaán egész földére, és nagy nyomorúság; és nem találnak vala eledelt a mi atyáink. (1Kir 2,10; Csel 2,29) 12Mikor pedig meghallotta Jákób, hogy Égyiptomban van gabona, elküldé először a mi atyáinkat. (1Móz 42,2-3) 13És második alkalommal fölismerék Józsefet testvérei, és a Faraó megtudá a József nemzetségét. (1Móz 45,1-3) 14És József elküldvén, magához hívatá az ő atyját, Jákóbot, és egész hetvenöt lélekből álló nemzetségét. (1Móz 46,27.2Móz;1,5.5Móz;10,22) 15Leméne azért Jákób Égyiptomba, és meghala ő és a mi atyáink; (1Móz 46,5-7;1Móz 49,33.2Móz;1,6) 16És elvitetének Sikembe, és helyheztetének a sírba, melyet Ábrahám vett vala ezüstpénzen, Emmórnak, a Sikem atyjának fiaitól. (1Móz 23,16;33,19;50,13; Józs 24,32) 17Mikor pedig elközelgetett az ígéretnek ideje, melyet Isten esküvel ígért Ábrahámnak, megnevekedék a nép és megsokasodék Égyiptomban, (1Móz 15,16;2Móz 1,7.4Móz;1,45-47) 18Mindaddig, mígnem más király támada, ki nem ismeri vala Józsefet. (2Móz 1,8-22) 19Ez a mi nemzetségünkkel álnokul bánva nyomorgatta a mi atyáinkat, hogy magzataikat kitétesse, hogy életben ne maradjanak. 20Akkor születék Mózes, és ékes vala az Isten előtt. Ez három hónapig atyja házában tartaték. (2Móz 2,2; Zsid 11,23) 21Mikor pedig kitétetett, a Faraó leánya felvevé, és felnevelé őt a saját fia gyanánt. (2Móz 2,10) 22És Mózes taníttaték az Égyiptombeliek minden bölcseségére; és hatalmas vala beszédben és cselekedetben. (Ésa 49,6; Márk 16,15; Luk 2,32) 23Mikor pedig negyvenéves kora betölt, eszébe jutott, hogy meglátogassa atyjafiait, az Izráel fiait. (2Móz 2,11.12) 24És mikor látta, hogy egyik bántalommal illettetik, megoltalmazá, és az égyiptomi embert megölvén, bosszút álla azért, a ki bosszúsággal illettetett. (Csel 15,14) 25És azt gondolá, hogy az ő atyjafiai megértik, hogy az Isten az ő keze által ád nékik szabadulást; de azok nem értették meg. (Luk 2,14; Ján 14,27; Róm 5,1) 26Másnap meg olyankor jelent meg köztük, mikor összevesztek, és inté őket békességre, mondván: Férfiak, testvérek vagytok ti; miért illetitek egymást bosszúsággal? (2Móz 2,13.14) 27De az, a ki felebarátját bántalmazta, elutasítá őt magától, mondván: Kicsoda tett téged fejedelemmé és bíróvá mi rajtunk? (Mát 3,16; Márk 1,10.11; Luk 3,21.22) 28Csak nem akarsz engem is megölni, miképen megöléd tegnap az égyiptomit? 29E beszédre aztán Mózes elfuta és lőn jövevény a Midián földén, a hol két fia születék. (2Móz 2,15.21.22)

KNB SZIT STL BD RUF KG