A zsidók bűnössége

2 ¹Nincs tehát mentség számodra, bárki légy is, te ember, aki másokat megítélsz. Mikor ugyanis mást megítélsz, önmagadat marasztalod el, hiszen ugyanazt teszed, te, aki ítélkezel. ²Márpedig tudjuk, hogy Isten ítélete igazságosan sújt azokra, akik ilyesmit tesznek. ³Azt hiszed talán, te ember, aki megítéled azokat, akik ilyesmit tesznek, de magad ugyanazt teszed, hogy kibújhatsz Isten ítélete alól? ⁴Vagy semmibe sem veszed Isten végtelen jóságát, türelmét és elnézését? Nem szívleled meg, hogy Isten kegyessége bűnbánatra indít? ⁵Pedig konoksággal és megrögzött szíveddel csak büntetést halmozol magadra, Isten haragjának és igazságos ítélete megnyilvánulásának napjára. ⁶Ő megfizet kinek-kinek tettei szerint: ⁷örök élettel annak, aki kitartó jócselekedettel dicsőségre, tiszteletre és halhatatlanságra törekszik; ⁸haraggal és bosszúval annak, aki szembeszáll vele és nem hajlik az igazságra, hanem a gonoszsággal tart. ⁹Kín és gyötrelem minden embernek, aki gonoszat tesz, elsősorban a zsidónak, azután a pogánynak. ¹⁰Viszont dicsőség, tisztelet és békesség mindannak, aki jót tesz, elsősorban a zsidónak, aztán a pogánynak. ¹¹Isten ugyanis nem személyválogató.

A törvény megtartása és megszegése.

¹²Mindaz, aki a törvény nélkül vétkezett, a törvény nélkül vész el, aki pedig a törvény alatt vétkezett, a törvény erejével kerül ítéletre, ¹³mert Isten szemében nem a törvény meghallgatója igaz, hanem a törvény megtartója igazul meg. ¹⁴Amikor a pogány a törvény híján a természet szavára teszi meg a törvényben foglaltakat, törvény hiányában önnön törvénye lesz. ¹⁵Ezzel igazolja, hogy a törvény követelménye szívébe van írva, amiről lelkiismerete tanúskodik és önítélete is, mely hol vádolja, hol fölmenti – ¹⁶azon a napon, amikor evangéliumom szerint Isten Jézus Krisztus által ítélkezik az ember rejtett dolgai fölött. ¹⁷De hogyha te, aki zsidónak mondod magadat, s a törvényre támaszkodol és Istennel hivalkodol; ¹⁸te, aki ismered akaratát és meg tudod különböztetni a jót és a rosszat, mert a törvény kioktatott; ¹⁹te, aki magadat vakok vezetőjének, sötétben élők világosságának, oktalanok tanítójának, ²⁰éretlenek mesterének tartod; te, aki a törvény által hozzájutottál a tudás és az igazság szabályához, ²¹hogy van az, hogy te, aki mást tanítasz, magadat nem tanítod? Te, aki azt hirdeted: ne lopj, magad lopsz? ²²Aki azt mondod: házasságot ne törj, magad házasságot törsz? Te, aki utálod a bálványokat, templomrablást követsz el? ²³Te, aki a törvénnyel kérkedel, törvényszegéssel gyalázod az Istent? ²⁴Meg is van írva: „Miattatok káromolják Isten nevét a pogányok.”

A körülmetélés értéke.

²⁵A körülmetélés hasznodra válik, ha a törvényt megtartod, de ha áthágod a törvényt, körülmetéltből körülmetéletlenné válsz. ²⁶Ha viszont a körülmetéletlen megtartja a törvény követelményeit, körülmetéletlen volta ugye körülmetéltségnek számít? ²⁷Bizony a származása szerint körülmetéletlen, aki teljesíti a törvényt, ítélkezik fölötted, aki a törvény betűje és a körülmetélés ellenére is törvényszegő vagy. ²⁸Nem az a zsidó ugyanis, aki látszatra az, s nem az a körülmetéltség, ami külsőleg a testen látható, ²⁹hanem az a zsidó, aki belsőleg az: aki szívében körülmetélt, a lélek szerint és nem a betű szerint. Ez az, aki nem embertől, hanem Istentől kapja az elismerést.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet