2 ¹Ezért nincs mentséged, te ítélkező ember, mert amikor más fölött ítélkezel, magadat ítéled el, hiszen magad is ugyanazt cselekszed, miközben ítélkezel! ²Tudjuk, hogy Isten ítélete igazságos azokkal, akik ilyeneket cselekszenek. ³Azt gondolod, te ember, aki ítélkezel azok fölött, akik ilyeneket cselekszenek, holott magad is ugyanazokat teszed, hogy megmenekülsz Isten ítéletétől? ⁴Vagy megveted jóságának, engedékenységének és türelmének gazdagságát, és nem veszed tudomásul, hogy Isten jósága megtérésre ösztönöz téged? ⁵Megátalkodásoddal és megtérésre nem hajló szíveddel haragot gyűjtesz magadnak a harag és Isten igaz ítélete megnyilvánulásának napjára. ⁶Mert mindenkinek tettei szerint fog megfizetni. ⁷Azoknak, akik állhatatosan jót cselekedve törekszenek dicsőségre, megbecsülésre és halhatatlanságra, örök életet ad; ⁸azoknak pedig, akik viszálykodók, akik ellenállnak az igazságnak, és a gonoszságnak engedelmeskednek, majd haraggal és dühvel fizet. ⁹Gyötrelem és szorongás lesz a része minden ember lelkének, aki a rosszat cselekszi, zsidónak – elsősorban – és görögnek egyaránt; ¹⁰viszont dicsőség, tisztelet és békesség jut majd osztályrészül mindenkinek, aki a jót cselekszi, zsidónak – elsősorban – és görögnek egyaránt! ¹¹Mert Isten előtt nincs személyválogatás.
¹²Akik ugyanis a Törvény nélkül vétkeztek, a Törvény nélkül vesznek el. Akik a Törvény alatt vétkeztek, azok a Törvény alapján kapják meg majd az ítéletet. ¹³Isten előtt ugyanis nem a Törvény hallgatói igazak, hanem a Törvény megtartói fognak igaznak bizonyulni. ¹⁴Mert amikor a pogányok, akiknek nincs Törvényük, a természet rendje szerint teljesítik a Törvény bizonyos előírásait, akkor ezek, jóllehet nincs Törvényük, önmaguknak szabnak törvényt. ¹⁵Ezzel azt bizonyítják, hogy a Törvény szabta tett be van írva a szívükbe. Erről tanúskodik lelkiismeretük és értelmük, amely hol vádolja, hol felmenti őket ¹⁶azon a napon, amelyen Isten megítéli az emberek rejtett dolgait – evangéliumom szerint – Krisztus Jézus által.
¹⁷Ha pedig te – aki zsidónak nevezed magadat, a Törvényre hagyatkozol, Istennel dicsekszel, ¹⁸ismered akaratát, és meg tudod ítélni, mi a fontos, mert megtanultad a Törvényből – ¹⁹meg vagy győződve arról, hogy a vakok vezetője, a sötétben járók világossága, ²⁰az oktalanok nevelője és az éretlenek tanítója vagy, mivel tiéd a Törvényben az ismeret és az igazság teljessége…
²¹Ha tehát mást tanítasz, magadat nem tanítod? Te, aki hirdeted, hogy ne lopj, lopsz? ²²Te, aki azt mondod, ne törj házasságot, házasságot törsz? Te, aki utálod a bálványokat, templomrabló vagy? ²³Te, aki a Törvénnyel dicsekszel, a Törvény megszegésével gyalázod Istent? ²⁴Bizony miattatok káromolják Isten nevét a pogányok között, amint meg van írva.
²⁵A körülmetélkedés hasznos, ha megtartod a Törvényt; de ha törvényszegő vagy, akkor körülmetéltséged körülmetéletlenséggé lett. ²⁶Ha pedig a körülmetéletlen megtartja a Törvény rendelkezéseit, vajon nem tekinti Isten a körülmetéletlenségét körülmetéltségnek? ²⁷És aki – noha természet szerint körülmetéletlen – teljesíti a Törvényt, el fog ítélni téged, aki az Írás és a körülmetélés ellenére törvényszegő vagy. ²⁸Mert nem az az igazi zsidó, aki közismerten az, és nem az az igazi körülmetélés, ami a testen látható. ²⁹Az a zsidó, aki nem mutatja, akinek a szíve van körülmetélve, a lélek, és nem a betű szerint: ez részesül dicséretben, nem az emberektől, hanem Istentől.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet