A vihar lecsendesítése.

²³Bárkába szállt és tanítványai követték. ²⁴Egyszerre csak heves vihar támadt a tavon, úgy hogy a hullámok elborították a bárkát. Ő azonban aludt. ²⁵(Tanítványai) fölkeltették és kérték: „Uram, ments meg (minket), elveszünk!” ²⁶(Jézus) megfeddte őket: „Mit féltek, ti kicsinyhitűek!” Aztán fölkelt, parancsolt a szélvésznek és a víznek, mire nagy csend lett. ²⁷Az emberek pedig elámulva mondták: „Ugyan ki ez, hogy még a szélvész és a víz is engedelmeskedik neki?”

A gadarai megszállottak.

²⁸Mikor a túlsó partra ért, a gadaraiak vidékére, két ördögtől megszállt ember jött szembe vele. A sírboltokból jöttek elő. Olyan elvadultak voltak, hogy senki sem mert azon az úton járni. ²⁹Így kiáltoztak: „Mi bajod velünk (Jézus), Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt gyötörj minket?” ³⁰Nem messze onnan nagy sertéskonda legelészett. ³¹Ezért az ördögök megkérték: „Ha kiűzöl minket, küldj a kondába.” ³²„Menjetek”, szólt. Azok ki is mentek és megszállták a sertéseket, mire az egész konda a meredekről a tóba rohant és vízbe veszett. ³³A kanászok elfutottak és a városba érve mindent elmondtak a megszállottakról is. ³⁴Akkor az egész város kiment Jézus elé, és amint megpillantották, kérték, távozzék el határukról.

KNB SZIT STL BD RUF KG