Vakmerő ítélet.

7 ¹Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéljenek! ²Amilyen ítélettel ítéltek, olyannal fognak megítélni titeket, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd nektek is. ³Mit nézed a szálkát felebarátod szemében, és a magad szemében pedig nem veszed észre a gerendát? ⁴Vagy hogyan mondhatod felebarátodnak: hadd vegyem ki szemedből a szálkát! – holott tulajdon szemedben gerenda van? ⁵Képmutató! Vesd ki előbb a magad szeméből a gerendát, akkor majd elég tisztán látsz ahhoz, hogy kivehesd a szálkát felebarátod szeméből. ⁶Ne vessetek szent dolgot ebeknek, s ne szórjátok gyöngyeiteket sertések elé! Különben lábukkal eltaposhatják azokat, aztán megfordulnak és széttépnek titeket.

Kérő imádság.

⁷Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak. ⁸Mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtó nyílik. ⁹Ki ad közületek fiának követ, ha kenyeret kér? ¹⁰Vagy ha halat kér, ki ad neki kígyót? ¹¹Ha tehát ti, bár rosszak vagytok, tudtok jót adni fiaitoknak, mennyivel inkább tud mennyei Atyátok az őt kérőknek! ¹²Mindazt, amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük. Ez a törvény és a próféták.

A szűk kapu.

¹³A szűk kapun lépjetek be! Tágas a kapu és széles az út, mely a pusztulásba visz – bizony sokan mennek be rajta. ¹⁴De milyen szűk a kapu és milyen keskeny az út, mely az életre visz, bizony kevesen találják meg azt.

A hamis próféták.

¹⁵Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok, belül azonban ragadozó farkasok. ¹⁶Gyümölcsükről ismeritek fel őket. Szednek-e tövisekről szőlőt vagy a bogáncsról fügét? ¹⁷Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt. ¹⁸Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt. ¹⁹Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely jó gyümölcsöt nem terem. ²⁰Tehát gyümölcsükről ismeritek fel őket. ²¹Nem mindaz, aki azt mondja nekem: Uram, Uram! jut be a mennyek országába. Csak (az jut be a mennyek országába), aki mennyei Atyám akaratát teljesíti. ²²Sokan mondják majd nekem azon a napon: Uram, Uram! Nem a te nevedben jövendöltünk? Nem a te nevedben űztünk ördögöt? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát? ²³Én akkor kijelentem nekik: sohasem ismertelek
titeket. Takarodjatok tőlem, ti gonosztevők!

A sziklára épített ház.

²⁴Mindaz, aki hallgatja tanításomat és tettekre is váltja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette. ²⁵Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és rázúdult a házra, de az nem dőlt össze, mert sziklára alapozták. ²⁶Mindaz pedig, aki hallgatja tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít a balga emberhez, aki házát homokra építette. ²⁷Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és rázúdult a házra. Az összedőlt és nagy romhalmazzá vált.”

A beszéd hatása.

²⁸Ezzel Jézus befejezte beszédét. ²⁹A nép álmélkodott tanításán, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók (és farizeusok).

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet