Az igazi tisztaság.

7 ¹Egyszer farizeusok és néhány Jeruzsálemből jött írástudó gyűlt köréje. ²Észrevették, hogy némely tanítványa tisztátalan, azaz mosdatlan kézzel étkezik. ³A farizeusok és általában a zsidók ugyanis nem esznek anélkül, hogy az ősök hagyományához híven, előbb jól meg ne mosnák a kezüket. ⁴A piacról hozott ételt sem eszik meg, amíg meg nem hintették vízzel. Sok mást is megtartanak még hagyományuk szerint, mint például a poharak, korsók, rézedények (és ágyak) megmosását. – ⁵Erre megkérdezték tőle a farizeusok és az írástudók: „Miért nem tartják meg tanítványaid az ősök hagyományát? Miért étkeznek tisztátalan kézzel?” ⁶Mire ő így felelt: „Ti képmutatók, találóan jövendölt rólatok Izajás: Ez a nép ajkával tisztel engem,
de szíve távol marad tőlem. ⁷Hamisan tisztelnek engem,
tanításuk csak emberi parancs. ⁸Isten parancsát nem tartjátok meg, de emberi hagyományokhoz, mint például korsók s poharak mosogatásához meg sok más hasonló dologhoz ragaszkodtok.” ⁹Aztán így folytatta: „Isten parancsát ügyesen kijátsszátok, hogy megtartsátok hagyományaitokat. ¹⁰Mózes ugyanis azt mondta: tiszteld atyádat és anyádat! És: aki atyját, vagy anyját átkozza, halállal bűnhődjék. ¹¹A ti tanítástok pedig ez: aki atyjához vagy anyjához így szól: korbán, vagyis Istennek szánt ajándék az, amivel segítenem kellene téged, ¹²annak nem engeditek meg, hogy atyját vagy anyját továbbra is segítse. ¹³Az általatok tanított hagyománnyal tehát kijátsszátok Isten parancsát, s még sok más ehhez hasonlót tesztek.”

KNB SZIT STL BD RUF KG