A tizenkét éves Jézus a templomban.
41Szülei évről évre elmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. 42Amikor tizenkét esztendős lett, szintén elzarándokoltak (Jeruzsálembe) az ünnepi szokás szerint. 43Az ünnepnapok elmúltával hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt, anélkül, hogy szülei észrevették volna. 44Azt gondolták, hogy az útitársaságban van. Már egynapi járásra voltak, mikor keresni kezdték a rokonok és ismerősök között. 45Mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe és ott keresték. 46Három nap múlva ráakadtak a templomban. Ott ült a tanítók közt, hallgatta és kérdezte őket. 47Hallgatói mindnyájan elámultak értelmességén és feleletein. 48Mikor megpillantották, nagyon meglepődtek. Anyja így szólt hozzá: „Fiam, miért tetted ezt velünk? Látod, atyád és én bánkódva kerestünk.” 49„Miért kerestetek? – kérdezte. Nem tudtátok, hogy Atyám házában kell lennem?” 50De ők nem értették, hogy mit akart ezzel mondani. 51Akkor hazatért velük Názáretbe és engedelmeskedett nekik. Anyja szívébe véste ezeket a szavakat. 52Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek előtt.