⁴¹A szülei pedig minden évben elmentek Jeruzsálembe a Húsvét ünnepére. ⁴²Mikor azután tizenkét esztendős lett, fölmentek mindnyájan Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint. ⁴³Amikor elteltek az ünnepnapok és már visszatérőben voltak, a gyermek Jézus ottmaradt Jeruzsálemben, és nem vették észre a szülei. ⁴⁴Úgy gondolták, hogy az úti társaságban van. Megtettek egy napi utat, s akkor keresték őt a rokonok és az ismerősök között. ⁴⁵Mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe, hogy megkeressék. ⁴⁶És történt, hogy három nap múlva megtalálták őt a templomban, amint a tanítók közt ült, hallgatta és kérdezte őket. ⁴⁷Mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak okosságán és feleletein. ⁴⁸Mikor meglátták őt, elcsodálkoztak, és anyja ezt mondta neki: »Fiam! Miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én bánkódva kerestünk téged.« ⁴⁹Ő pedig ezt felelte nekik: »Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy nekem az én Atyám dolgaiban kell lennem?« ⁵⁰De ők nem értették meg, amit nekik mondott.
⁵¹Akkor hazatért velük. Elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja megőrizte szívében mindezeket a szavakat. ⁵²Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek előtt.
^{(1 Sám 2,26)}

KNB SZIT STL BD RUF KG