42Aztán így szólt: „Bárcsak fölismernéd te is legalább ezen a napon, ami békességedre szolgál! De sajnos, el van rejtve szemed elől! 43Jönnek majd napok, amikor sáncokkal vesz körül ellenséged, bekerít és mindenfelől ostromol. 44Elpusztítanak téged és gyermekeidet, akik falaid közt laknak. Nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted föl meglátogatásod idejét.”
Jaj neked, Jeruzsálem!
37Jeruzsálem! Jeruzsálem! Te megölöd a prófétákat, megkövezed a hozzád küldötteket! Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, mint ahogy a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit – de ti nem akartátok. 38Meglátjátok, elhagyatott lesz házatok.