A főtanács határozata Jézus ellen.

⁴⁵Sok zsidó jött akkor Máriához és Mártához. Látták, amit Jézus tett, és hittek benne. ⁴⁶Némelyek azonban a farizeusokhoz mentek és hírül vitték nekik, amit Jézus cselekedett. ⁴⁷A főpapok és farizeusok erre összehívták a főtanácsot és tanakodni kezdtek: „Mit tegyünk? Ez az ember nagyon sok csodát művel. ⁴⁸Ha tovább tűrjük, mindnyájan hinni fognak benne, aztán jönnek a rómaiak és elpusztítják szentélyünket és népünket.” ⁴⁹Egyikük, Kajafás, aki abban az évben főpap volt, közbeszólt: ⁵⁰„Ti nem gondolkodtok. Nem értitek: jobb, hogy egy ember haljon meg a népért, mintsem, hogy az egész nép elpusztuljon.” ⁵¹Ezt azonban nem magától mondta, hanem mint főpap abban az évben, megjövendölte, hogy Jézus meg fog halni a népért. ⁵²De nemcsak a népért, hanem azért is, hogy Isten szétszórt fiait összegyűjtse. ⁵³Attól a naptól fogva határozott szándékuk volt, hogy megölik őt.

Jézus Efraimban.

⁵⁴Jézus ezért már nem járt nyilvánosan a zsidók között, hanem visszavonult a sivatag szélén fekvő Efraim nevű városba. Ott tartózkodott tanítványaival együtt. ⁵⁵Közel volt a zsidók húsvétja. Arról a vidékről már húsvét előtt sokan fölmentek Jeruzsálembe, hogy megtisztuljanak. ⁵⁶Keresték Jézust és még a templomban is beszélgettek róla: „Mit gondoltok, nem jön el az ünnepre?” ⁵⁷A főpapok és a farizeusok ugyanis elrendelték, hogy ha valaki tudomást szerez hollétéről, jelentse föl, hogy elfoghassák.

KNB SZIT STL BD RUF KG