Pál korintusi tartózkodása.

18 ¹Ezek után Pál Athénből Korintusba távozott. ²Itt találkozott egy Akvila nevű pontuszi származású zsidóval és feleségével, Priszcillával. Ezek nemrég érkeztek Itáliából, mert Klaudiusz elrendelte, hogy az összes zsidónak el kell hagynia Rómát. ³Pál hozzájuk költözött és mivel ugyanazt a mesterséget űzte – sátorkészítők voltak ugyanis –, náluk maradt és velük dolgozott. ⁴Minden szombaton fölszólalt a zsinagógában, és (az Úr Jézusra hivatkozva) igyekezett meggyőzni a zsidókat és pogányokat. ⁵Mikor pedig Szilás és Timóteus megérkezett Makedóniából, Pál egészen az igehirdetésnek szentelte magát. Bizonyítékot tárt a zsidók elé, hogy Jézus a Messiás. ⁶Gyalázkodó ellenmondásukra ruháját rázva így kiáltott föl: „A saját fejetekre szálljon véretek! Én ártatlan vagyok. Mostantól fogva a pogányokhoz fordulok.” ⁷Ezzel elköltözött onnan, és egy Ticiusz Jusztusz nevű istenfélő ember házában szállt meg, akinek lakása a zsinagóga mellé épült. ⁸Kriszpusz, a zsinagóga elöljárója egész családjával hitt az Úrban, és sok korintusi is megtért és megkeresztelkedett azok közül, akik hallgatták őt. ⁹Az Úr egy éjjel látomásban így szólt Pálhoz: „Ne félj, hanem beszélj és ne hallgass! ¹⁰Én veled vagyok: senki sem fog hozzád nyúlni vagy ártani neked. Nagyszámú népem lakik ugyanis ebben a városban.” ¹¹Ott maradt tehát másfél évig, s ezalatt az Úr igéjét tanította. ¹²Gallió achájai prokonzulsága idején azonban a zsidók egy akarattal Pálra rontottak és a törvényszék elé hurcolták. ¹³„Ez az ember, vádolták, törvényellenes istentiszteletre beszéli rá az embereket.” ¹⁴Pál már éppen szólásra nyitotta ajkát, amikor Gallió így szólt a zsidókhoz: „Ti zsidók, ha csakugyan valami törvénytelenségről vagy gonosztettről volna szó, türelemmel lennék hozzátok annak rendje szerint. ¹⁵De ha valami tanításról, személyekről vagy saját törvényetekről vetődik föl vitás kérdés, magatok lássátok. Ilyesmiben én nem akarok bíró lenni.” ¹⁶Ezzel elkergette őket az ítélőszék elől. ¹⁷Erre a hellenista zsidók
valamennyien megragadták Szosztenészt, a zsinagóga fejét, és ott az ítélőszék előtt elpáholták. Gallió pedig mindezzzel mit sem törődött.

Hazatérés Antióchiába.

¹⁸Pál még jó ideig ottmaradt, aztán búcsút vett a testvérektől. Priszcilla és Akvila társaságában elhajózott Szíria felé. Kenkreában lenyíratta a haját, mert fogadalmat tett. Efezusba érve elvált tőlük. ¹⁹Ő maga pedig bement a zsinagógába és beszédet mondott a zsidók előtt. ²⁰Kérték ugyan, hogy huzamosabb ideig maradjon, de nem állt rá, búcsúzkodás közben azonban megígérte: ²¹„Ha Isten is úgy akarja, még visszatérek hozzátok.” Efezusban tengerre szállva lement Cézáreába.

Pál harmadik útja

²²Innen fölutazott az egyház üdvözlésére s aztán lement Antióchiába.

Apolló efezusi és korintusi működése.

²³Bizonyos ideig itt tartózkodott, majd útnak eredt. Sorjában bejárta a galaták földjét és Frígiát, lelket öntve valamennyi tanítványba. ²⁴Eközben egy Apolló nevű, alexandriai származású zsidó érkezett Efezusba. Ékesszóló és az Írásban igen jártas ember volt. ²⁵Már kapott valami oktatást az Úr tanításáról. Buzgó lélekkel és helyesen hirdette és tanította a Jézusra vonatkozó dolgokat, de még csak János keresztségéről tudott. ²⁶Bátor bizalommal kezdett beszélni a zsinagógában. Amikor Priszcilla és Akvila meghallották, magukhoz hívták és behatóbban elmagyarázták neki Isten tanítását. ²⁷Mikor pedig Achájába akart menni, a testvérek biztatták és írtak a tanítványoknak, hogy fogadják őt szívesen. Odaérkezve azután tehetségével sokban hasznukra volt a híveknek. ²⁸A nyilvánosság előtt eredményesen megcáfolta a zsidókat azzal, hogy bebizonyította az Írás alapján, hogy Jézus a Messiás.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet