11Mikor a tömeg látta, bogy Pál mit művelt, likaóniai nyelven fölkiáltott: „Istenek szálltak le hozzánk emberi formát öltve!” 12Barnabást Zeusznak nevezték el, Pált pedig, minthogy ő vitte a szót, Hermésznek. 13Sőt a város előtt álló Zeusz-templom papja bikákat és koszorúkat hozatott a kapuk elé, és a tömeggel együtt áldozatot akart bemutatni. 14Amint Barnabás és Pál apostol ezt meghallották, ruhájukat megszaggatva a tömeg közé rohantak. 15„Emberek, mit csináltok? – kiáltották. Mi is hozzátok hasonló halandó emberek vagyunk, s éppen azt hirdetjük nektek, hogy ezektől a bálványoktól térjetek meg az élő Istenhez, aki az eget, a földet és a tengert alkotta, s mindazt, ami csak bennük van.
8Én, János hallottam és láttam ezeket. Miután hallottam és láttam, leborultam az angyal lába elé, aki ezeket megmutatta, hogy imádjam. 9De ő így szólt hozzám: „Vigyázz, ne (tedd)! Én csak szolgatársad vagyok és testvéreidé, a prófétáké, és azoké, akik megszívlelik e könyv (prófétai) szavait. Egyedül Istent imádd!”