4 ¹Úgy tekintsenek minket, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak megbízottjait. ²A megbízottól pedig nem kívánnak többet, mint hogy hűséges legyen. ³Egyáltalán nem törődöm azzal, hogy ti mondtok felőlem ítéletet, vagy más emberi bíróság. Hiszen önmagam fölött sem ítélkezem. ⁴Semmiben sem érzem magam bűnösnek, de ez még nem ment föl. Az Úr mond fölöttem ítéletet. ⁵Ne ítéljetek tehát idő előtt, míg el nem jön az Úr, aki bevilágít a sötétség titkaiba, s a szívek szándékait is földeríti. Akkor majd mindenki elismerésben részesül Istentől. ⁶Ezt pedig, testvérek, miattatok alkalmaztam magamra és Apollóra, hogy rajtunk tanuljátok meg: Csak ne többet annál, ami írva van! Senki se kérkedjék egyikkel a másik rovására. ⁷Ki tesz téged másnál különbbé? Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, mit dicsekszel, mintha nem kaptad volna? ⁸Ti már jóllaktatok, már meg is gazdagodtatok, nélkülünk is uralomra jutottatok! Bárcsak uralomra jutottatok volna, hogy veletek uralkodhatnánk.

Az apostolok példája.

⁹Úgy látom ugyanis, hogy Isten minket apostolokat utolsókká tett, s mintegy halálra szánt. Látványossága lettünk a világnak, s az angyaloknak és embereknek is. ¹⁰Mi oktalanok vagyunk Krisztusért,
ti okosak Krisztusban,
Mi gyöngék vagyunk, ti erősek,
ti megbecsültek, mi megvetettek. ¹¹Mindmáig éhezünk és szomjazunk,
nincs ruhánk és verést szenvedünk, ¹²Nincs otthonunk
és a kezünk munkájával fáradunk.
Átkoznak minket, de mi áldást mondunk.
Üldöznek minket, de mi elviseljük. ¹³Gyaláznak minket, de mi vígasztalunk.
Szinte salakja lettünk ennek a világnak,
mindenkinek söpredéke mostanáig.

Az apostol a korintusi közösség atyja.

¹⁴Nem azért írom ezt, hogy megszégyenítselek titeket, hanem, mint kedves fiaimat, intelek. ¹⁵Ha tízezer tanítótok volna is Krisztusban, atyátok nincs sok. Krisztus Jézusban az evangélium által én adtam életet nektek. ¹⁶Kérlek tehát titeket, legyetek követőim, (mint ahogy én Krisztus követője vagyok). ¹⁷Elküldtem hozzátok Timóteust, aki kedves, hűséges fiam az Úrban. Ő majd eszetekbe juttatja tanításomat Krisztus Jézusban, amit mindenütt, minden egyházban hirdetek. ¹⁸Némelyek úgy fölfuvalkodnak, mintha nem készülnék hozzátok. ¹⁹Pedig, ha az Úr is akarja, hamarosan hozzátok indulok. Akkor majd meggyőződöm a fölfuvalkodottaknak – nem szavairól, hanem – erejéről. ²⁰Isten országa ugyanis nem szavakban, hanem erőben áll. ²¹Mit akartok hát? Vesszővel menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel?

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet