Keresés a Bibliában

A nyelvek adománya és a prófétálás.

14 1Törekedjetek a szeretetre!
Keressétek buzgón a lelki adományokat, különösen pedig azt, hogy prófétálhassatok. 2Aki ugyanis az elragadtatás nyelvén szólal meg, nem emberekhez szól, hanem Istenhez. Senki sem érti, mert a Lélektől indítva mond titokzatos dolgokat. 3Aki viszont prófétál; emberek épülésére, buzdítására és vigasztalására beszél. 4Aki az elragadtatás nyelvén szól, csak önmagának épülésére szolgál, aki azonban prófétál, (Isten) egyházának épülésére. 5Szeretném ugyan, hogy mindannyian az elragadtatás nyelvén szóljatok, de még inkább, hogy prófétáljatok, mert aki prófétál, nagyobb annál, aki az elragadtatás nyelvén beszél, hacsak meg nem magyarázza, hogy az egyház is épüljön rajta. 6Ha tehát hozzátok érkezem testvérek, és az elragadtatás nyelvén szólalok meg, mit használok nektek, ha nem a kinyilatkoztatás, tudomány, prófétálás vagy tanítás szavaival szólok hozzátok? 7Lám az élettelen hangszernél is, akár fuvola, akár hárfa, ha nem különböző hangokon szólal meg, hogyan lehet fölismerni, hogy mit játszanak rajta? 8S ha a trombita bizonytalan hangot hallat, ki fog csatába indulni? 9Így nálatok is, ha a nyelvek adományával nem hallattok érthető szavakat, hogyan értik meg, amit mondtok? Csak a levegőbe beszéltek. 10Lám milyen sokféle nyelv van a világon, de egy sem érthetetlen. 11Ha nem ismerem a szó jelentését, idegen vagyok a beszélő számára, de a beszélő is idegen nekem. 12Ezért ti is, mivel oly buzgón keresitek a lelki adományokat, törekedjetek arra, hogy az egyház épülésére bőven részesedjetek belőlük. 13Aki tehát az elragadtatás nyelvén szól, imádkozzék, hogy meg is tudja magyarázni. 14Ha ugyanis valamely nyelven imádkozom, lelkem ugyan imádkozik, de elmém meddő marad. 15Mi következik ebből? Imádkozzam lélekkel, de imádkozzam elmémmel is; énekeljek lélekkel, de énekeljek elmémmel is. 16Különben, ha csak lélekben dicséred az Istent, hogy mondhatja áldó imádra az ament az, aki a nyelvben járatlan, mikor azt sem tudja, mit beszélsz? 17Te ugyan szép hálaadó imát mondhatsz, de a másik nem épül rajta. 18Hálát adok Istenemnek, hogy mindnyájatoknál jobban szólok az elragadtatás nyelvén, 19de az egyházban inkább öt érthető szót akarok kimondani, hogy másokat is oktathassak, mintsem tízezer szót az elragadtatás nyelvén. 20Testvérek, gondolkodástokban ne legyetek olyanok, mint a gyermek. Csak a gonoszságot illetően legyetek kisdedek, gondolkodástokban azonban felnőttek. 21A törvény azt mondja: „Idegen nyelven és idegen ajakkal szólok majd e néphez, de még így sem hallgatnak rám, mondja az Úr.” 22A nyelvek adománya tehát nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek szánt csodajel; a prófétálás viszont nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek szól. 23Ha tehát egybegyűlik az egész közösség és mindnyájan az elragadtatás nyelvén szólnak, s avatatlanok vagy hitetlenek lépnek be, nem mondanák, hogy elment az eszetek? 24De ha valamennyien prófétálnak, s belép egy hitetlen vagy avatatlan, valamennyien meggyőzik, mindenkitől ítéletét hallja, 25s kiderülnek rejtett gondolatai, úgy hogy arcra borulva imádja Istent és megvallja: valóban köztetek az Isten! 26Néhány szabály az istentiszteletre vonatkozóan. Mi következik ebből, testvérek? Amikor egybegyűltök, akinek csak van dicsérő éneke, tanítása, vagy kinyilatkoztatása, nyelvadománya, vagy magyarázata, az szolgáljon minden épüléstekre. 27Az elragadtatás nyelvén csak kettő, vagy legföljebb három szóljon, mégpedig sorjában, és egy magyarázza meg. 28Ha pedig nem akadna magyarázó, hallgassanak az
összejövetelen. Beszéljenek magukban és az Istennel. 29A próféták közül pedig kettő vagy három beszéljen, a többi pedig bírálja meg. 30Ha egy másik jelenlévő részesül kinyilatkoztatásban, az előbbi hallgasson el. 31Sorjában mind prófétálhattok, hogy mindnyájan tanuljanak s fölbuzduljanak. 32A prófétaság lelke engedelmeskedik a prófétáknak. 33Isten ugyanis nem a zűrzavar Istene, hanem a békességé. 34Mint a szentek minden egyházában, az asszonyok hallgassanak az összejöveteleken. Nincs megengedve, hogy beszéljenek, hanem engedelmeskedjenek, amint a törvény is mondja. 35Ha valamit tudni akarnak, kérdezzék meg otthon a férjüktől, mert asszonyhoz nem illik, hogy beszéljen az összejöveteleken. 36Vajon tőletek eredt Isten igéje, vagy egyedül hozzátok jutott el? 37Aki prófétának vagy lelki adományban részesnek tartja magát, vegye tudomásul, hogy amit írok, az az Úr akarata. 38Ha tudomásul nem veszi, róla sem vesznek tudomást. 39Törekedjetek tehát a prófétálásra testvérek, s ne akadályozzátok meg az elragadtatás nyelvén való szólást. Minden méltóképpen és rendben történjék.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet