A betániai vacsora.

⁶Amikor Jézus Betániában a leprás Simon házában tartózkodott, ⁷odament hozzá egy asszony. Alabástrom edényben drága illatos olajat hozott, s ahogy ott ült az asztalnál, a fejére öntötte. ⁸Ennek láttára a tanítványok bosszankodtak: „Mire való ez a pazarlás? ⁹Hisz jó pénzért el lehetett volna adni, s az árát a szegények közt szétosztani.” ¹⁰Jézus észrevette, s így szólt hozzájuk: „Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hisz jót tett velem. ¹¹Szegények mindig lesznek veletek, de én nem maradok mindig veletek. ¹²Amikor az illatos olajat testemre öntötte, a temetésemre tette. ¹³Bizony mondom nektek, ahol a világon csak hirdetni fogják az evangéliumot, mindenütt megemlékeznek majd arról is, amit ez az asszony tett.”

KNB SZIT STL BD RUF KG

A betániai vacsora.

12 ¹Hat nappal húsvét előtt Jézus Betániába ment, ahol Lázár lakott, akit feltámasztott a halálból. ²Ott vacsorát rendeztek neki. Márta felszolgált és Lázár is a vendégek közt volt. ³Mária vett egy font valódi nárduszból készült, drága olajat, megkente vele Jézus lábát és megtörölte a hajával, a ház betelt az olaj illatával. ⁴Az egyik tanítvány, az iskarióti Júdás, aki elárulta, méltatlankodott miatta: ⁵„Miért nem adták el inkább az olajat 300 dénárért, s miért nem osztották szét a szegények közt?” ⁶De nem azért beszélt így, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem mert tolvaj volt: ő kezelte a pénzt és eltulajdonította, amit rábíztak. ⁷Jézus így szólt: „Hagyd békén! Hadd tegye, hiszen temetésem napjára teszi. ⁸Szegények mindig vannak veletek, de én nem leszek mindig veletek.”

KNB SZIT STL BD RUF KG