2„Nos, ha kézhez veszitek ezt a levelet, ti, akiknek a kezetekben vannak uratok fiai, a szekerek, a lovak, a megerősített városok és fegyverek,
Jehu és Jonadáb.
15Amikor onnét továbbment, találkozott Rechab fiával, Jonadábbal – épp szembe jött vele. Köszöntötte és megkérdezte tőle: „A te szíved is olyan őszinte az enyémhez, mint az én szívem a tiédhez?” Jonadáb azt felelte: „Igen!” „Ha igen, akkor nyújtsd ide a kezed!” Jonadáb kezet nyújtott neki,
3Így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten: Egy nagy szárnyú, díszes tollazatú hatalmas sas kiterjesztette szárnyait, elment a Libanonra, és elvitte a cédrusfa hegyét. 18Semmibe vette az esküt és megszegte a szövetséget, noha kezet adott rá. Mivel ezt mind elkövette, nem fog megmenekülni. 5 1Emberfia, fogj egy éles kardot, használd úgy, mint a borbély a beretvát, és húzd végig a fejeden és a szakálladon. Aztán végy egy mérleget és mérd szét a levágott hajat.
Júdára elérkezett az Úr ítélete.
7 1Az Úr szózatot intézett hozzám: 2Emberfia, így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten Izrael földjének: Itt a vég! Eljött a vég az ország négy szélére. 3Már rád tört a vég. Rád zúdítom haragomat, hogy útjaid szerint ítélkezzem, és számon kérjem tőled minden szégyenletes tettedet. 4Szemem nem tekint rád irgalommal, s nem könyörülök meg rajtad, hanem felelőssé teszlek útjaidért, és szégyenletes tetteid nyilvánvalóvá válnak körödben, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. 5Ezt mondja az Úr, az Isten: Csapás csapást ér. 6Közeledik a vég, közeledik a vég számodra, nézd, már itt is van. 7Te leszel soron, aki az országban lakol. Elérkezik az idő; nézd, elközeleg a nap, s zűrzavar támad, és nem lesz többé öröm a hegyeken.
6Egyiptom felé nyújtottuk ki kezünket, és Asszíria felé, hogy kenyérhez jussunk.