11 ¹Meghallották az apostolok és a Júdeában lévő testvérek, hogy a pogányok is befogadták Isten igéjét. ²Amikor Péter fölment Jeruzsálembe, a zsidó származású hívők megrótták:
– ³Körülmetéletlen emberekhez mentél be, és együtt ettél velük.
⁴Ekkor Péter sorjában beszámolt a történtekről:
– ⁵Joppe városában voltam, és imádkoztam, amikor elragadtatásban látomást láttam. Valami nagy lepedőhöz hasonló szállt le a négy sarkánál fogva aláeresztve az égből, egészen elibém. ⁶Döbbenten bámultam, és láttam benne a föld négylábú állatait, vadakat, csúszómászókat és az ég madarait. ⁷Aztán hangot hallottam, amely így szólt hozzám:
„Kelj föl, Péter, öld meg, és egyél!” ⁸Én azonban így szóltam: „Semmi esetre sem, Uram, mert kétséges eredetű vagy tisztátalan még soha nem volt a szájamban.” ⁹De másodszor is megszólalt a hang az égből: „Amit Isten tisztának tekint, azt ne tartsd tisztátalannak!” ¹⁰Ez háromszor így történt, azután az egész újra fölemelkedett az égbe. ¹¹És íme, abban a pillanatban három férfi állt meg a ház előtt, ahol voltam; Caesareából küldték őket hozzám. ¹²A Lélek pedig azt mondta nekem, hogy habozás nélkül menjek velük. Velem jött ez a hat testvér is, akikkel bementünk annak az embernek a házába. ¹³Ő pedig elbeszélte nekünk, miként látta, amint az angyal megáll a házában, és ezt mondja neki: „Küldj el Joppéba, és hívd át a Péternek is nevezett Simont, ¹⁴aki olyan igéket hirdet majd neked, amelyek által házad népével együtt üdvözülsz.” ¹⁵Amikor pedig beszélni kezdtem, leszállt rájuk a Szentlélek, ahogy ránk is kezdetben. ¹⁶Ekkor visszaemlékeztem az Úr szavára:
„János – szokta mondani – vízzel keresztelt, titeket azonban Szentlélekkel fognak megkeresztelni.” ¹⁷Ha tehát Isten ugyanazt az ajándékot adta nekik, mint nekünk, akik hittünk az Úr Jézus Krisztusban, akkor ki vagyok én, hogy Istent akadályozzam?
¹⁸Amikor mindezt hallották, megnyugodtak, és dicsőítették Istent: „Íme, a pogányoknak is megadta Isten az életre vezető megtérést!”

KNB SZIT STL BD RUF KG