24 ¹Jézus kijött a templomból és elindult. Tanítványai odamentek hozzá, hogy megmutassák neki a templom épületeit. ²Ekkor így szólt hozzájuk: »Ugye, látjátok ezeket mind? Bizony, mondom nektek: Nem marad itt kő kövön, ami el ne pusztulna.«
³Mikor az Olajfák hegyén leült, a tanítványok külön odamentek hozzá és kérték: »Mondd meg nekünk, mikor történnek ezek? És mi lesz a jele eljövetelednek és a világ végének?«
⁴Jézus azt válaszolta nekik: »Vigyázzatok, nehogy valaki félrevezessen titeket. ⁵Mert sokan fognak jönni az én nevemben és azt mondják: ‘Én vagyok a Krisztus’, és sokakat félre fognak vezetni. ⁶Harcokról és háborús hírekről fogtok majd hallani. Vigyázzatok majd, meg ne rémüljetek. Ennek be kell következni, de ez még nem a vég. ^{(Dán 2,28) 7}Mert nemzet nemzet ellen támad és ország ország ellen. Sokfelé éhínség lesz és földrengés. ⁸De mindez csak a fájdalmak kezdete lesz. ⁹Akkor majd gyötrelmeknek vetnek alá benneteket és megölnek titeket. Gyűlöletesek lesztek minden nemzet előtt az én nevemért. ¹⁰Sokan megbotránkoznak majd, elárulják és gyűlölni fogják egymást. ¹¹Sok hamis próféta támad és sokakat félrevezetnek. ¹²Mivel megsokasodik a gonoszság, sokak szeretete kihűl majd. ¹³De aki kitart mindvégig, az üdvözül. ¹⁴Az országnak ezt az örömhírét pedig hirdetni fogják az egész világon, tanúságot tesznek róla minden nép előtt – és akkor eljön majd a vég.
¹⁵Amikor tehát látjátok, hogy a pusztító gyalázat, amelyről Dániel próféta beszélt, ott áll a szent helyen – aki olvassa, értse meg! –, ^{(Dán 9,27) 16}akkor azok, akik Júdeában vannak, fussanak a hegyekbe. ¹⁷Aki a tetőn van, ne szálljon le, hogy elvigyen valamit a házából, ¹⁸aki pedig a mezőn, ne térjen vissza, hogy elvigye a köntösét! ¹⁹Jaj a várandós és szoptatós anyáknak azokban a napokban!
²⁰Imádkozzatok azért, hogy menekülésetek ne télen, és ne szombaton legyen. ²¹Mert olyan nagy szorongattatás lesz akkor, amilyen még nem volt a világ kezdetétől mostanáig, és nem is lesz többé. ^{(Dán 12,1; Jo 2,2) 22}Ha meg nem rövidítenék azokat a napokat, nem menekülne meg egyetlen élőlény sem; de a választottakért megrövidítik azokat a napokat. ²³Akkor, ha valaki azt mondja nektek: ‘Íme, itt a Krisztus’, vagy ‘ott’, ne higgyétek. ²⁴Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak, nagy jeleket és csodákat művelnek, hogy ha lehet, még a választottakat is tévedésbe ejtsék. ²⁵Íme, előre megmondtam nektek. ²⁶Ha tehát azt mondják nektek: ‘Íme, a pusztában van’, ne menjetek ki; ‘íme, a belső szobákban’, ne higgyétek. ²⁷Mert amint a villám napkeleten támad és napnyugatig látszik, olyan lesz az Emberfiának eljövetele is. ²⁸Ahol ugyanis a holttest van, oda gyűlnek a keselyűk.
²⁹E napok szorongattatásai után a nap elsötétedik, a hold nem sugározza fényét, a csillagok lehullanak az égről, s az ég erői megrendülnek. ^{(Iz 13,10) 30}Aztán feltűnik az égen az Emberfia jele, s akkor mellét veri majd a föld minden népe. Látni fogják az Emberfiát, amint eljön az ég felhőin hatalommal és nagy dicsőséggel. ^{(Zak 12,10.12;Dán 7,13) 31}Elküldi angyalait nagy harsonaszóval, s azok összegyűjtik választottait a négy égtáj felől, az ég egyik szélétől a másik végéig.
^{(Zak 2,10) 32}Vegyetek példát a fügefáról: amikor már zsenge az ága és a levelei kihajtottak, tudjátok, hogy közel van a nyár. ³³Így ti is, amikor mindezeket meglátjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtóban. ³⁴Bizony, mondom nektek: nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindezek meg nem történnek. ³⁵Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak.
³⁶Azt a napot azonban és azt az órát senki sem ismeri: sem az ég angyalai, sem a Fiú, csak egyedül az Atya. ³⁷Mert mint Noé napjai, olyan lesz az Emberfiának eljövetele is. ³⁸Mert amint a vízözön előtti napokban csak ettek és ittak, nősültek és férjhez mentek, egészen addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába, ^{(Ter 7,7) 39}és nem is sejtették, amíg el nem jött a vízözön és el nem ragadta mindnyájukat: így lesz az Emberfia eljövetele is. ⁴⁰Ha akkor ketten a szántóföldön lesznek, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. ⁴¹S ha két asszony őröl malommal, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják.
⁴²Legyetek tehát éberek, mert nem tudjátok, mely napon jön el Uratok. ⁴³Azt pedig értsétek meg, hogy ha tudná a házigazda, melyik őrváltáskor jön a tolvaj, ébren volna és nem engedné betörni a házába. ⁴⁴Legyetek tehát készen ti is, mert amelyik órában nem gondoljátok, eljön az Emberfia.
⁴⁵Mit gondolsz, ki az a megbízható és értelmes szolga, akit az úr háza népe fölé állít, hogy adja ki nekik az ételt kellő időben? ⁴⁶Boldog az a szolga, akit ura, amikor megérkezik, ebben a munkában talál. ⁴⁷Bizony, mondom nektek: minden vagyona fölé rendeli őt. ⁴⁸De ha az a gonosz szolga azt mondja szívében: ‘Késik jönni az én uram’, ⁴⁹és elkezdi verni szolgatársait, eszik és iszik a részegekkel: ⁵⁰megjön majd az ura annak a szolgának azon a napon, amelyen nem várja, és abban az órában, amelyben nem gondolja. ⁵¹Elkergeti őt, és a képmutatók sorsára juttatja. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás!
25 ¹Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásaikat és kimentek a vőlegény elé. ²Öt közülük ostoba volt, öt pedig okos. ³Az ostobák ugyanis, amikor fölvették lámpásaikat, nem vettek magukhoz olajat. ⁴Az okosak viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben. ⁵Mivel a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak és elaludtak. ⁶Éjfélkor aztán kiáltás támadt: ‘Itt a vőlegény, gyertek ki elébe!’ ⁷Ekkor a szüzek mindnyájan fölkeltek és rendbe hozták lámpásaikat. ⁸Az ostobák ekkor így szóltak az okosakhoz: ‘Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialszanak.’ ⁹Az okosak ezt válaszolták: ‘Nehogy ne legyen elég se nekünk, se nektek, menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak.’ ¹⁰Amíg azok elmentek vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Az ajtót bezárták. ¹¹Később megjött a többi szűz is. Azt mondták: ‘Uram, uram! Nyiss ki nekünk!’ ¹²De ő így válaszolt: ‘Bizony, mondom nektek: nem ismerlek titeket.’ ¹³Legyetek tehát éberek, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát.
¹⁴Úgy lesz akkor, mint amikor egy ember arra készült, hogy külföldre menjen. Hívta a szolgáit és átadta nekik vagyonát. ¹⁵Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, mindegyiknek a képessége szerint; és elment külföldre. Ekkor rögtön ¹⁶elment az, aki öt talentumot kapott, befektette azokat, és szerzett másik ötöt. ¹⁷Éppígy az is, aki kettőt kapott, szerzett másik kettőt. ¹⁸Az viszont, aki egyet kapott, elment, a földbe ásva elrejtette ura pénzét.
¹⁹Sok idő múltán megjött ezeknek a szolgáknak az ura és számadást tartott velük. ²⁰Előállt ekkor az, aki öt talentumot kapott, hozott másik öt talentumot, és így szólt: ‘Uram, öt talentumot adtál nekem, nézd, másik öt talentumot nyertem rajta.’ ²¹Az ura azt mondta neki: ‘Jól van, derék és hű szolga! A kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.’ ²²Ezután jött az is, aki a két talentumot kapta és így szólt: ‘Uram, két talentumot adtál nekem, nézd, másik két talentumot nyertem rajta.’ ²³Az ura azt mondta neki: ‘Jól van, derék és hű szolga, a kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.’ ²⁴Végül odajött az is, aki egy talentumot kapott, és azt mondta: ‘Uram, tudom rólad, hogy kemény ember vagy, aratsz, ahol nem vetettél, és begyűjtesz onnan is, ahová nem ültettél. ²⁵Mivel féltem tőled, elmentem és elrejtettem a talentumodat a földbe. Íme, itt van, ami a tied!’ ²⁶Az ura azt válaszolta neki: ‘Te gonosz és lusta szolga! Tudtad, hogy aratok, ahol nem vetettem és gyűjtök onnan, ahová nem ültettem. ²⁷Éppen ezért el kellett volna helyezned a pénzemet a pénzváltóknál, hogy amikor megjövök, kamatostul kapjam vissza a magamét. ²⁸Vegyétek hát el tőle a talentumot és adjátok annak, akinek tíz talentuma van! ²⁹Mert mindannak, akinek van, még adnak és bővelkedni fog. Attól pedig, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van. ³⁰A haszontalan szolgát pedig dobjátok ki a külső sötétségre! Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás!’
³¹Amikor az Emberfia eljön dicsőségében, és vele együtt az angyalok mindnyájan, akkor leül majd dicsőséges trónjára. ^{(MTörv 33,2) 32}Összegyűjtenek eléje minden nemzetet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. ³³A juhokat a jobbjára állítja, a kecskéket pedig a baljára. ³⁴Akkor a király így szól a jobbja felől állóknak: ‘Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba az országot, amely nektek készült a világ teremtése óta. ³⁵Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok engem, ³⁶mezítelen voltam és felöltöztettetek, beteg voltam és meglátogattatok, fogságban voltam és eljöttetek hozzám.’ ³⁷Akkor az igazak megkérdezik majd tőle: ‘Uram, mikor láttunk téged éhezni, és tápláltunk téged, vagy szomjazni és inni adtunk neked? ³⁸Mikor láttunk mint idegent, és befogadtunk, vagy mezítelenül, és felöltöztettünk téged? ³⁹Mikor láttunk betegen vagy fogságban, és meglátogattunk téged?’ ⁴⁰A király így válaszol majd nekik: ‘Bizony, mondom nektek: amikor megtettétek ezt egynek e legkisebb testvéreim közül, nekem tettétek.’
⁴¹Ezután a balján levőknek ezt fogja mondani: ‘Távozzatok tőlem, átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készült. ⁴²Mert éheztem és nem adtatok enni, szomjaztam és nem adtatok inni, ⁴³idegen voltam és nem fogadtatok be, mezítelen voltam és nem öltöztettetek föl, beteg voltam és fogságban, és nem látogattatok meg engem.’ ⁴⁴Erre azok is megkérdezik: ‘Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, mint idegent vagy mezítelenül, betegen vagy a fogságban, és nem szolgáltunk neked?’ ⁴⁵Akkor ő így felel majd nekik: ‘Bizony, mondom nektek: amikor nem tettétek meg ezt egynek e legkisebbek közül, nekem nem tettétek meg.’ ⁴⁶És elmennek majd, ezek az örök gyötrelemre, az igazak pedig az örök életre.«

KNB SZIT STL BD RUF KG