¹¹Én, én vagyok az Úr,
és nincs rajtam kívül szabadító.

¹²Én hirdettem, és hoztam szabadulást,
én adtam tudtul, és nem volt köztetek más.
Ti vagytok az én tanúim – mondja az Úr –,
hogy én Isten vagyok.

¹³Ezután is én leszek az;
és nincs, aki kezemből kiragadhatna.
Ha cselekszem, ki háríthatja el?«

¹⁴Így szól az Úr, a ti megváltótok, Izrael Szentje:
»Értetek küldök Babilonba,
leverem az összes zárat,
és a káldeaiakat, akik hajóikkal dicsekednek.

¹⁵Én vagyok az Úr, a ti Szentetek,
Izrael teremtője, a ti királyotok.«

¹⁶Így szól az Úr,
aki utat készített a tengerben,
és a hatalmas vizekben ösvényt;

¹⁷aki kihozott kocsit és lovat,
hadsereget és hőst,
akik együtt fekszenek, nem kelnek fel többé,
kialudtak, mint a mécsbél, és elhamvadtak:

¹⁸»Ne gondoljatok a régi dolgokra,
és az elmúltakra ne figyeljetek!

¹⁹Íme, én újat cselekszem,
most sarjad, talán nem tudjátok?
Igen, utat készítek a sivatagban,
és a pusztában folyókat.

²⁰Dicsőít majd engem a mező vadja,
a sakálok és a struccmadarak,
mert vizet adtam a sivatagban,
folyókat a pusztában,
hogy megitassam népemet, az én választottamat.

²¹A nép, amelyet magamnak megszereztem,
dicséretemet hirdeti majd.

KNB SZIT STL BD RUF KG