Keresés a Bibliában

Gúnydal a babiloni királyról

14 1Mert megkönyörül az Úr Jákobon,
kiválasztja még egyszer Izraelt,
és letelepíti őket földjükön.
Az idegenek majd hozzájuk csatlakoznak,
és Jákob házához társulnak. 2A nemzetek kézbeveszik őket,
és elviszik lakóhelyükre,
Izrael háza pedig tulajdonává teszi
az idegeneket az Úr földjén,
szolgákká és szolgálókká.
Azokat viszik fogságba, akik elhurcolták őket,
s ők uralkodni fognak sanyargatóikon. 3Ez történik majd azon a napon,
amikor az Úr nyugalmat ad neked
szenvedésed és gyötrelmed után,
a kemény szolgaság után, melyben szolgáltál: 4ezt a gúnydalt fogod zengeni Babilon királyáról:
»Hogy eltűnt a sanyargató,
hogy eltűnt a szorongatás! 5Összetörte az Úr az istentelenek botját,
a zsarnokok vesszejét, 6mely népeket vert dühödten
szüntelen veréssel,
nemzeteket igázott le haragjában
kegyetlen üldözéssel. 7Megnyugodott és megpihent az egész föld,
ujjongásban tört ki. 8A ciprusok is örülnek miattad,
s a Libanon cédrusai:
‘Mióta ledöntöttek téged,
nem jön fel senki kiirtani minket.’ 9Lent az alvilág megrendült jöttödre;
felriasztja kedvedért az árnyakat,
a föld minden fejedelmét,
felkelti trónjáról a nemzetek minden királyát. 10Valamennyien megszólalnak, és ezt mondják neked:
‘Te is gyenge lettél, mint mi,
hozzánk hasonlóvá lettél.’ 11Az alvilágba szállt alá kevélységed
és hárfáid zengése;
rothadás alattad a fekvőhely,
és férgek a takaród. 12Hogyan hullottál le az égből,
te hajnalcsillag, a hajnalpírnak fia?
Lebuktál a földre, nemzetek legyőzője! 13Te azt mondtad magadban:
‘Az égbe szállok fel,
Isten csillagai fölé emelem trónomat,
leülök a gyülekezet hegyén, a messzi északon. 14Felmegyek a magas felhők fölé,
hasonló leszek a Magasságbelihez.’ 15De az alvilágba szállsz alá,
a verem legmélyére! 16Akik meglátnak, rád néznek,
és téged figyelnek:
‘Hát ez az, aki megremegtette a földet,
aki megrendítette a királyságokat? 17Ő az, aki a földkerekséget sivataggá tette,
városait lerombolta,
és foglyait nem engedte haza? 18A nemzetek királyai mind dicsőségben nyugszanak,
mindenki a házában; 19téged azonban kivetnek sírodból,
mint eldobott sarjat,
beborítva meggyilkoltakkal, akik kard által vesztek el,
és leszállnak a verem köveire;
kidobnak, mint eltaposott hullát. 20Temetésben nem lesz részed, mint nekik,
mert földedet tönkretetted,
népedet legyilkoltad;
kihal neve mindörökre a gonoszok ivadékának! 21Készítsetek fiainak vágóhidat,
atyáik bűne miatt,
nehogy felkeljenek, és birtokba vegyék az országot,
s betöltsék a földkerekség színét városokkal!’« 22»Felkelek ellenük
– mondja a Seregek Ura –,
és kiirtom Babilon nevét és maradékát,
sarjadékát és ivadékát – mondja az Úr. – 23Sündisznó odvává teszem, és mocsárrá,
elsöpröm a pusztítás seprűjével«
– mondja a Seregek Ura.

Ítélet a népek felett: 14,24-21,17

Az asszír sereg pusztulása

24Megesküdött a Seregek Ura, és így szólt:
»Bizony, ahogy elgondoltam, úgy lesz,
és amint elterveztem, úgy következik be. 25Összetöröm Asszíriát országomban,
és hegyeimen eltaposom őt;
leveszem róluk igáját,
és terhét vállukról leemelem.« 26Ez az elhatározott terv az egész föld felől,
és ez a kinyújtott kéz az összes nemzet fölött. 27Mert amit a Seregek Ura eltervezett,
ki hiúsíthatja meg?
És ha keze ki van nyújtva,
ki fordíthatja el?

Büntető ítélet a filiszteusok ellen

28Ácház király halálának évében hangzott el ez a kijelentés: 29»Ne örvendezz, egész Filisztea,
hogy összetört a botja a téged verőnek!
Mert a kígyó gyökeréből áspiskígyó sarjad,
és kígyó magva csak repülő kígyó. 30A szegények elsőszülöttei jóllaknak,
és a szűkölködők biztonságban pihennek;
de a te gyökeredet éhséggel pusztítom el,
és maradékodat megölöm. 31Jajgass, kapu! Kiálts, város!
Reszkess, egész Filisztea!
Mert észak felől füst közeleg,
és nincs szökevény seregeiben.« 32Mit feleljenek a nemzet követeinek?
»Az Úr alapozta meg Siont,
és benne keresnek menedéket népének szegényei!«

KNB SZIT BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF