Keresés a Bibliában

Gúnydal a babiloni király bukásáról

14 1Bizony, megkönyörül az ÚR Jákóbon, és továbbra is Izráelt választja magának. Nyugalmat ad nekik földjükön, jövevények társulnak hozzájuk, és Jákób házához csatlakoznak. 2Fölkarolják és hazaviszik őket a népek, Izráel pedig tulajdonává teszi azokat az ÚR földjén mint szolgákat és szolgálóleányokat. Fogságba vivőiket foglyul ejtik, és uralkodnak volt sanyargatóikon. 3Amikor majd nyugalomra fordítja az ÚR fájdalmaidat, nyugtalanságodat és azt a kemény munkát, amit végeztettek veled, 4ezt a gúnydalt fogod énekelni a babiloni királyról: Jaj, hogy vége lett a sanyargatónak, vége lett az erőszaknak! 5Összetörte az ÚR a gonoszság vesszejét, a zsarnokság botját, 6amely népeket vert dühében szüntelen veréssel, és nemzeteket tiport haragjában, kegyetlenül üldözve őket. 7Megnyugodott, békés az egész föld, ujjongásba törtek ki az emberek. 8Még a ciprusok is így örülnek, meg a Libánon cédrusai: Mióta elterültél, nem jön favágó ellenünk! 9Megrendült odalent a holtak hazája, amikor meglátta jöttödet. Felkölti miattad az árnyakat, a föld összes hatalmasát, fölkelti trónjukról a népek királyait. 10Rákezdik mindnyájan, és ezt mondják neked: Te is erőtlen lettél, mint mi, hozzánk hasonlóvá lettél! 11Sírba omlott gőgöd, lantjaid zengése! Férgek a derékaljad, pondrók a takaród! 12Jaj, leestél az égről, fényes hajnalcsillag! Lehulltál a földre, népek legyőzője! 13Pedig ezt mondtad magadban: Fölmegyek az égbe, Isten csillagai fölé emelem trónomat, odaülök az istenek hegyére a messze északon. 14Fölmegyek a felhők csúcsára, hasonló leszek a Felségeshez! 15De a sírba kell leszállnod, a gödör legmélyére. 16Akik csak meglátnak, rád csodálkoznak, elámulnak rajtad: Ettől az embertől reszketett a föld, ettől remegtek az országok? 17Ez az, aki pusztává tette a világot, lerombolta a városokat, és nem engedte haza a foglyokat? 18A népek királyai mind tisztességben nyugszanak, mindegyik a maga sírboltjában. 19Téged azonban temetetlenül dobnak el, mint valami hitvány gyomot; elborítanak a legyilkoltak, akiket karddal öltek meg, mint egy eltaposott hullát. Nekik kőhalom alatt lesz a sírjuk, 20de téged nem temetnek el velük, mert pusztítottad országodat, saját nemzetedet gyilkoltad. Nem emlegetik soha többé a gonosztevők ivadékát! 21Állítsatok vágóhidat fiainak őseik bűne miatt, hogy talpra állva el ne foglalják a földet, és be ne töltsék városokkal a világot!
22Rájuk támadok – így szól a Seregek URa –, és kiirtom Babilon nevét és maradékát, még az írmagját is – így szól az ÚR. 23Bölömbikák tanyájává teszem, vadvizes mocsárrá, és elsöpröm pusztító seprűvel – így szól a Seregek URa.

Jövendölés Asszíria ellen

24Megesküdött a Seregek URa: Úgy lesz, ahogyan elterveztem, az következik be, amit elhatároztam. 25Országomban töröm össze Asszíriát, hegyeimen taposom el. Lekerül róluk igája, lekerül vállukról a teher. 26Ezt terveztem el az egész földdel szemben, így nyújtom ki kezemet minden nép ellen. 27Ha így határoz a Seregek URa, ki hiúsíthatja meg? Ha kinyújtja kezét, ki fordíthatja vissza?

A filiszteusokat utoléri az ítélet

28Áház király halála esztendejében hangzott el ez a fenyegető jövendölés: 29Ne örüljetek annyira, filiszteusok, hogy összetört a titeket verő bot! Mert a kígyó gyökeréről vipera sarjad, és gyümölcse repülő sárkány lesz. 30A legszegényebbek jól élnek, és a szegények bizton heverésznek, a te gyökeredet azonban éhhalállal sújtom, maradékodat meggyilkolom. 31Jajgass, kapu, kiálts, város, rettegjetek, ti filiszteusok! Mert füst gomolyog északról, senki se hagyja el a kijelölt helyét! 32Mit szólnak majd ehhez a népek követei? Azt, hogy az ÚR vetett a Sionnak alapot, és oda menekülnek népe szegényei!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

14,13 Az istenek hegye szó szerint: a találkozás hegye. Az ősi keleti néphit szerint itt találkoztak az istenek

Előző fejezet Következő fejezet