Keresés a Bibliában

1 1Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek, (Mát 1,16;13,55) 2A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének: (Mát 5,3) 3Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus, (Csel 1,1) 4Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál. (1Pét 2,19; Mát 5,11) 5Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet. (1Krón 24,10) 6És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak. (Jak 5,1.2) 7És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten immár idős emberek valának. (Ésa 65,13.14) 8Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt, 9A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen. (2Móz 30,7) 10És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején; (Róm 12,14-17;Csel 7,60) 11Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől. (Ruth 4,18-22;1Móz 38,18.29.30) 12És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt. (1Móz 11,16) 13Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak. (Mát 7,12) 14És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén; (1Móz 5,32) 15Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva. (4Móz 6,3; Bir 13,4-5.1Sám;1,11) 16És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz. (1Móz 1,26.27;1Móz 5,3) 17És ez Ő előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet. (Malak 3,1;4,6; Mát 17,11-13) 18És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős. (Eféz 5,1.2) 19És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked. (Dán 8,16;9,21.27; Máté 18,10) 20És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben. (5Móz 8,3) 21A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik. (Mát 15,14; Ésa 42,19.20) 22És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő csak integetett nékik, és néma maradt. (Mát 10,24) 23És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza. (Mát 7,3) 24E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván: (5Móz 6,13) 25Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben reám tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között. (1Móz 30,23) 26A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret, 27Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária. (Mát 1,18) 28És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között. (5Móz 6,16) 29Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?! (Mát 7,24-27) 30És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél. (Mát 4,11.13) 31És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK. (Ésa 7,14;Mát 1,21) 32Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét; (Ésa 9,6.7; Jer 23,5) 33És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen! (Dán 2,44;7,14; Mik 4,7) 34Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek? 35És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának. (Mát 1,20) 36És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez már a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak: (Márk 9,43.44; Ésa 66,24) 37Mert az Istennél semmi sem lehetetlen. (Jób 42,2; Jer 32,17) 38Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal. 39Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába; (Mát 4,13;Márk 1,21.25) 40És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet. (Mát 13,57) 41És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel; (Ésa 8,20) 42És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse. (1Kir 17,9.10.16) 43És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám? (2Kir 5,9.10.14) 44Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben. (Mát 18,7) 45És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott. (Mát 18,6; Márk 9,42) 46Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat, (Mát 18,15-17) 47És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben. (Ján 6,14.5Móz;18,18) 48Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek. (Mát 7,29) 49Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve! (Zsolt 99,3) 50És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik. (Zsolt 103,11) 51Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat. (Ésa 52,10) 52Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel. 53Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen. (1Sám 2,5) 54Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról. (Ésa 41,8-10;54,5; Jer 31,3.20) 55(A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké! (1Móz 12,3;17,7;18,18) 56Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére. 57Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat. (Márk 1,24.25;Mát 26,63.64) 58És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele. (Márk 1,35-38) 59És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni. (1Móz 17,12) 60És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék. (Mát 21,32) 61És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék. (Csel 13,46) 62És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni? 63Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan. (Mát 11,16-19) 64És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent. 65És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok. 66És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele. (Mát 23,24; Márk 13,21) 67És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván: (Mát 24,27.30) 68Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét, (Luk 9,22;22,63.64;23,33;24,7; Mát 16,21;17,24;20,18; Márk 8,31;9,31;10,33) 69És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában, (Zsolt 132,11.17; Jer 23,6) 70A mint szólott az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak, (Ezék 47,9.10; Csel 2,38-41) 71Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek; 72Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről, (1Móz 3,15;12,3;22,15-18;28,14; Zsid 6,13) 73Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk, 74Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki. (Zsid 2,14.15) 75Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban. (1Pét 1,15) 76Te pedig kis gyermek, a magasságos Isten prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed; (Malak 3,1.2;4,5.6) 77És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában. (Mát 3,1-3) 78A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból, (Zak 3,8;6,12; Malak 4,2) 79Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára! (Ésa 9,2;42,7;43,8;49,9; Malak 4,2) 80A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek. (Luk 3,1-3) 2 1És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék. (Zsolt 32,5; Ésa 43,25) 2Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó. 3Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába. (Mát 27,56;Márk 16,9; Ján 19,25) 4Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába,a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt; (Ján 7,42) 5Hogy beirattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala. 6És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai. (Mát 13,3-9; Márk 4,1-20) 7És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál. (Mát 1,25) 8Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett. 9És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének. (Péld 30,12.13) 10És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen: (Mát 23,5;Luk 5,30) 11Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. (Mát 9,12.13) 12Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban. 13És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, a kik az Istent dícsérik és ezt mondják vala: (Zsolt 103,20.21) 14Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat! (Mát 23,12.1Pét;5,5; Luk 14,16) 15És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az Úr megjelentett nékünk. (Mát 19,13-15; Márk 10,13) 16Elmenének azért sietséggel, és megtalálák Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala. (Mát 9,16; Márk 2,21) 17És ezt látván, elhirdeték, a mi nékik a gyermek felől mondatott vala. (Mát 9,17; Márk 2,22) 18És mindenek, a kik hallák, elcsodálkozának azokon, a miket a pásztorok nékik mondottak. (Luk 12,2; Jób 12,22; Mát 10,26; Márk 4,22) 19Mária pedig mind ez ígéket megtartja, és szívében forgatja vala. (Luk 19,26; Mát 13,12;25,29; Márk 4,25) 20A pásztorok pedig visszatérének, dicsőítvén és dícsérvén az Istent mind azok felől, a miket hallottak és láttak, a mint nékik megmondatott. (5Móz 23,25;Mát 12,1-5) 21És mikor betölt a nyolcz nap, hogy a kis gyermeket körülmetéljék, nevezék az ő nevét Jézusnak, a mint őt az angyal nevezte, mielőtt fogantatott volna anyja méhében. (1Móz 17,12) 22Mikor pedig betöltek Mária tisztulásának napjai a Mózes törvénye szerint, felvivék őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak. (3Móz 12,4.6) 23(A mint megiratott az Úr törvényében, hogy: Minden elsőszülött fiú az Úrnak szenteltessék), (2Móz 13,2;22,29.4Móz;3,45.47) 24És hogy áldozatot adjanak, a szerint a mint megmondatott az Úr törvényében: Egy pár gerliczét, vagy két galambfiat. (3Móz 12,8) 25És ímé vala Jeruzsálemben egy ember, a kinek neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélő vala, a ki várta az Izráel vigasztalását, és a Szent Lélek vala ő rajta. (Mát 12,9-13; Márk 3,1-3) 26És kijelentetett néki a Szent Lélek által, hogy addig halált nem lát, a míg meg nem látja az Úrnak Krisztusát. 27És ő a Lélek indításából a templomba méne, és mikor a gyermek Jézust bevivék szülői, hogy ő érette a törvény szokása szerint cselekedjenek, (Mát 8,28-34; Márk 5,1-17) 28Akkor ő karjaiba vevé őt, és áldá az Istent, és monda: (Mát 19,27-29) 29Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat, a te beszéded szerint, békességben: (Márk 10,29.30) 30Mert látták az én szemeim a te üdvösségedet, (Zsolt 98,2.3; Ésa 52,10; Mát 1,21) 31A melyet készítettél minden népeknek szeme láttára; (Luk 9,22;22,54.64;23,33.35; Dán 9,26; Ésa 53,2-12) 32Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsőségére. (Ésa 42,6;49,6) 33József pedig és az ő anyja csodálkozának azokon, a miket ő felőle mondottak. 34És megáldá őket Simeon, és monda Máriának, az ő anyjának: Ímé ez vettetett sokaknak elestére és feltámadására az Izráelben; és jegyül, a kinek sokan ellene mondanak; (Ésa 8,14.15;Mát 12,24;13,54.57; Róm 9,33.1Pét;2,7.9) 35Sőt a te lelkedet is általhatja az éles tőr; hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek. (Ján 19,17) 36És vala egy prófétaasszony, Anna, a Fánuel leánya, az Áser nemzetségéből (ez sok időt élt, miután az ő szűzességétől fogva hét esztendeig élt férjével, 37És ez mintegy nyolczvannégy esztendős özvegy vala), a ki nem távozék el a templomból, hanem bőjtölésekkel és imádkozásokkal szolgál vala éjjel és nappal. 38Ez is ugyanazon órában oda állván, hálát adott az Úrnak, és szóla ő felőle mindeneknek, a kik Jeruzsálemben a váltságot várták. (Márk 5,25.27.30) 39És mikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatérének Galileába, az ő városukba, Názáretbe. (Mát 5,3) 40A kis gyermek pedig növekedék, és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme vala ő rajta. (Ésa 55,12;65,13;Ésa 61,3) 41Az ő szülei pedig évenként feljártak Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. (5Móz 16,16) 42És mikor tizenkét esztendős lett, fölmenének Jeruzsálembe az ünnep szokása szerint; (2Móz 23,15) 43És mikor eltelének a napok, mikor ők visszatérének, a gyermek Jézus visszamarada Jeruzsálemben; és nem vevék észre sem József, sem az ő anyja; (Jak 5,1.2) 44Hanem azt gondolván, hogy az úti társaságban van, egy napi járó földet menének, és keresék őt a rokonok és az ismerősök között; (Ésa 65,13.14) 45És mikor nem találák őt, visszamenének Jeruzsálembe, hogy megkeressék. 46És lőn, hogy harmadnapra megtalálták őt a templomban, a doktorok között ülve, a mint őket hallgatta, és kérdezgette őket. (2Móz 23,4.5; Mát 5,44) 47És mindnyájan, a kik őt hallgatták, elálmélkodának az ő értelmén és az ő feleletein. (Róm 12,14-17;Csel 7,60) 48És meglátván őt, elcsodálkozának, és monda néki az ő anyja: Fiam, miért cselekedted ezt velünk? Ímé atyád és én nagy bánattal kerestünk téged. (Mát 5,39) 49Ő pedig monda nékik: Mi dolog, hogy engem kerestetek? Avagy nem tudjátok-é, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, a melyek az én Atyámnak dolgai? (Ján 4,34) 50De ők nem érték e beszédet, a mit ő nékik szóla. (Mát 7,12) 51És aláméne velök, és méne Názáretbe; és engedelmes vala nékik. És az ő anyja szívében tartá mind ezeket a dolgokat. (Mát 5,46.47) 52Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben.

KNB SZIT STL BD RUF KG