Keresés a Bibliában

12 1Ezenközben mikor sok ezerből álló sokaság gyűlt egybe, annyira, hogy egymást letapossák, kezdé az ő tanítványainak mondani: Mindenekelőtt oltalmazzátok meg magatokat a farizeusok kovászától, mely a képmutatás; (Mát 16,6.12; Márk 8,15;Mát 23,5) 2Mert nincs oly rejtett dolog, mely napfényre ne jőne; és oly titok, mely ki ne tudódnék. (Luk 8,17; Préd 12,16; Mát 10,26; Márk 4,22) 3Annakokáért a mit a sötétben mondtatok, a világosságban fog meghallatszani; és a mit fülbe sugtatok a rejtekházakban, azt a házak tetején fogják hirdetni. (Luk 6,14; Luk 7,16;24,19) 4Mondom pedig néktek én barátaimnak: Ne féljetek azoktól, kik a testet ölik meg, és azután többet nem árthatnak. (Ján 15,12;Mát 10,28) 5De megmondom néktek, kitől féljetek: Féljetek attól, a ki minekutána megöl, van arra is hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony, mondom néktek, ettől féljetek. 6Nemde öt verebet meg lehet venni két filléren? és egy sincs azok közül Istennél elfelejtve. (Mát 10,29.30) 7De néktek a fejetek hajszálai is mind számon vannak. Ne féljetek azért, sok verébnél drágábbak vagytok. 8Mondom pedig néktek: Valaki vallást tesz én rólam az emberek előtt, az embernek Fia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt; (Mát 10,32.33) 9A ki pedig megtagad engem az emberek előtt, megtagadtatik az Isten angyalai előtt. (Luk 9,26; Márk 8,38) 10És ha valaki valamit mond az embernek Fia ellen, megbocsáttatik annak; de annak, a ki a Szent Lélek ellen szól káromlást, meg nem bocsáttatik. (Mát 12,31.32; Márk 3,29) 11Mikor pedig a zsinagógákba visznek benneteket, és a fejedelmek és hatalmasságok elé, ne aggodalmaskodjatok, mimódon vagy mit szóljatok védelmetekre, vagy mit mondjatok; (Mát 10,18-20; Csel 4,7.8) 12Mert a Szent Lélek azon órában megtanít titeket, mit kell mondanotok. 13Monda pedig néki egy a sokaság közül: Mester, mondd meg az én testvéremnek, hogy oszsza meg velem az örökséget. (Mát 25,12; Márk 13,34) 14Ő pedig monda néki: Ember, ki tett engem köztetek biróvá vagy osztóvá? 15Monda azért nékik: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget; mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete. (1Tim 6,6-11) 16És monda nékik egy példázatot, szólván: Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje. (1Tim 6,18.19) 17Azért magában okoskodék, mondván: Mit cselekedjem? mert nincs hová takarnom az én termésemet. (Luk 19,16.17) 18És monda: Ezt cselekszem: Az én csűreimet lerontom, és nagyobbakat építek; és azokba takarom minden gabonámat és az én javaimat. (1Kor 4,2) 19És ezt mondom az én lelkemnek: Én lelkem, sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél! (Zsolt 49,7.12.13) 20Monda pedig néki az Isten: Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet te tőled; a miket pedig készítettél, kiéi lesznek? (Zsolt 39,7) 21Így van dolga annak, a ki kincset takar magának, és nem az Istenben gazdag. (1Tim 6,18.19; Jel 3,17.18) 22Monda pedig az ő tanítványainak: Annakokáért mondom néktek, ne aggodalmaskodjatok a a ti éltetek felől, mit egyetek; se a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. (Zsolt 55,23; Mát 6,25-33) 23Az élet több, hogynem az eledel, és a test, hogynem az öltözet. (Mát 11,12.13;Malak 3,1) 24Tekintsétek meg a hollókat, hogy nem vetnek, sem nem aratnak; kiknek nincs tárházuk, sem csűrük; és az Isten eltartja őket: mennyivel drágábbak vagytok ti a madaraknál? (Jób 39,3; Zsolt 147,9) 25Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal? (Mát 6,27) 26Annakokáért ha a mi legkisebb dolog, azt sem tehetitek, mit aggodalmaskodtok a többi felől? 27Tekintsétek meg a liliomokat, mimódon növekednek: nem fáradoznak és nem fonnak: de mondom néktek: Salamon minden ő dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül egy. (Luk 8,18; Mát 13,12;25,29; Márk 4,25) 28Ha pedig a füvet, mely ma a mezőn van, és holnap kemenczébe vettetik, így ruházza az Isten; mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek! (Mát 13,57; Márk 6,4; Luk 4,24) 29Ti se kérdezzétek, mit egyetek vagy mit igyatok; és ne kételkedjetek. (Mát 6,31-34; Jak 1,5-7) 30Mert mind ezeket a világi pogányok kérdezik; a ti Atyátok pedig tudja, hogy néktek szükségetek van ezekre. (Luk 1,2-11) 31Csak keressétek az Isten országát, és ezek mind megadatnak néktek. (Mát 6,33;1Tim 4,8) 32Ne félj te kicsiny nyáj; mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek adja az országot. (Luk 22,28-30; Jel 3,21) 33Adjátok el a mitek van, és adjatok alamizsnát; szerezzetek magatoknak oly erszényeket, melyek meg nem avúlnak, elfogyhatatlan kincset a mennyországban, a hol a tolvaj hozzá nem fér, sem a moly meg nem emészti. (Mát 6,20;19,21;Csel 2,45) 34Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is. (Mát 6,21) 35Legyenek a ti derekaitok felövezve, és szövétnekeitek meggyújtva; (Eféz 6,14) 36Ti meg hasonlók az olyan emberekhez, a kik az ő urokat várják, mikor jő meg a menyegzőről, hogy mihelyt megjő és zörget, azonnal megnyissák néki. (Mát 24,44.46.47) 37Boldogok azok a szolgák, kiket az úr, mikor haza megy, vigyázva talál: bizony mondom néktek, hogy felövezvén magát, leülteti azokat, és előjövén, szolgál nékik. (Ján 13,4;Mát 24,46.47) 38És ha megjő a második őrváltáskor, és ha a harmadik őrváltáskor jő meg, és úgy találja őket, boldogok azok a szolgák! 39Ezt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház gazdája, mely órában jő el a tolvaj, vigyázna, és nem engedné, hogy az ő házába törjön. (Mát 24,43) 40Ti is azért legyetek készek: mert a mely órában nem gondolnátok, abban jő el az embernek Fia. (Mát 24,44;25,13; Márk 13,33.1Thess;5,2) 41Monda pedig néki Péter: Uram, nékünk mondod-é ezt a példázatot, vagy mindenkinek is? (Mát 18,15-17) 42Monda pedig az Úr: Kicsoda hát a hű és bölcs sáfár, kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén, hogy adja ki nékik élelmüket a maga idejében? (Mát 24,45-47) 43Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ilyen munkában talál! 44Bizony mondom néktek, hogy minden jószága felett gondviselővé teszi őt. (Mát 17,20;21,21; Márk 11,23) 45Ha pedig az a szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt; és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, és enni és inni és részegeskedni: (Luk 21,6.1Kir;9,7.8; Mik 3,12; Mát 24,2; Márk 13,2;Mát 23,37; Ján 1,11) 46Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja, és kettévágatja őt, és a hitetlenek sorsára juttatja. (Mát 24,51;25,41.46) 47És a mely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg; (Jak 4,17) 48A ki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik. És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és a kire sokat bíztak, többet kívánnak tőle. (Róm 2,12) 49Azért jöttem, hogy e világra tüzet bocsássak: és mit akarok, ha az immár meggerjedett? (Mát 10,34-39) 50De keresztséggel kell nékem megkereszteltetnem; és mely igen szorongattatom, míglen az elvégeztetik. (Mát 20,22; Márk 10,38;Luk 22,43.44; Mát 26,37.38) 51Gondoljátok-é, hogy azért jöttem, hogy békességet adjak e földön? Nem, mondom néktek; sőt inkább meghasonlást. (Mát 10,34.35) 52Mert mostantól fogva öten lesznek egy házban, a kik meghasonlanak, három kettő ellen, és kettő három ellen. (3Móz 14,2-32; Mát 8,4) 53Meghasonlik az atya a fiú ellen, és a fiú az atya ellen; és az anya a leány ellen, és a leány az anya ellen; napa a menye ellen, és a menye a napa ellen. (Mik 7,6; Mát 10,21) 54Monda pedig a sokaságnak is: Mikor látjátok, hogy napnyugotról felhő támad, azonnal ezt mondjátok: Záporeső jő; és úgy lesz. (Mát 16,2.3) 55És mikor halljátok fúni a déli szelet, ezt mondjátok: Hőség lesz; és úgy lesz. (Mát 14,5) 56Képmutatók, az égnek és a földnek ábrázatáról tudtok ítéletet tenni; erről az időről pedig mi dolog, hogy nem tudtok ítéletet tenni? (Dán 9,25; Malak 3,1) 57És mi dolog, hogy ti magatoktól is meg nem ítélitek, mi az igaz? (Luk,12 30.;Luk 8,38) 58Mikor pedig a te ellenségeddel a fejedelem elé mégy, igyekezzél az úton megmenekedni tőle, hogy téged ne vonjon a bíró elé, és a bíró át ne adjon téged a poroszlónak és a poroszló a tömlöczbe ne vessen téged. (Mát 5,25.26) 59Mondom néked, hogy nem jősz ki onnét, mígnem megfizetsz mind az utolsó fillérig. (Márk 12,2) 13 1Jövének pedig ugyanazon időben némelyek, kik néki hírt mondának a Galileabeliek felől, kiknek vérét Pilátus az ő áldozatukkal elegyítette. (Mát 24,31-37) 2És felelvén Jézus, monda nékik: Gondoljátok-é, hogy ezek a Galileabeliek bűnösebbek voltak valamennyi Galileabelinél, mivelhogy ezeket szenvedték? (Mát 23,24; Márk 13,21) 3Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan, hasonlóképen elvesztek. (Mát 24,27.30) 4Vagy az a tizennyolcz, a kire rászakadt a torony Siloámban, és megölte őket, gondoljátok-é, hogy bűnösebb volt minden más Jeruzsálemben lakó embernél? (Luk 9,22;22,63.64;23,33;24,7; Mát 16,21;17,24;20,18; Márk 8,31;9,31;10,33) 5Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképen elvesztek. (Luk 19,42-44; Mát 3,8-10) 6És ezt a példázatot mondá: Vala egy embernek egy fügefája szőlejébe ültetve; és elméne, hogy azon gyümölcsöt keressen, és nem talála. (Luk 21,6.22-24; Mát 23,37.38;Mát 21,42) 7És monda a vinczellérnek: Ímé három esztendeje járok gyümölcsöt keresni e fügefán, és nem találok: vágd ki azt; miért foglalja a földet is hiába? (Zsolt 118,22) 8Az pedig felelvén, monda néki: Uram, hagyj békét néki még ez esztendőben, míg köröskörül megkapálom és megtrágyázom: (1Móz 19,23-25) 9És ha gyümölcsöt terem, jó; ha pedig nem, azután vágd ki azt. (Luk,13 19.;Luk 6,38) 10Tanít vala pedig szombatnapon egy zsinagógában. (Mát 24,37.38) 11És ímé vala ott egy asszony, kiben betegségnek lelke vala tizennyolcz esztendőtől fogva; és meg volt görbedve, és teljességgel nem tudott felegyenesedni. (1Móz 19,26) 12És mikor azt látta Jézus, előszólítá, és monda néki: Asszony, feloldattál a te betegségedből! (Luk 9,24; Mát 10,39;16,25; Márk 8,35; Ján 12,25) 13És reá veté kezeit; és azonnal felegyenesedék, és dicsőíté az Istent. (Mát 24,40.41) 14Felelvén pedig a zsinagógafő, haragudva, hogy szombatnapon gyógyított Jézus, monda a sokaságnak: Hat nap van, a melyen munkálkodni kell; azokon jőjjetek azért és gyógyíttassátok magatokat, és ne szombatnapon. 15Felele azért néki az Úr, és monda: Képmutató, szombatnapon nem oldja-é el mindenitek az ő ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem viszi-é itatni? (Mát 12,11) 16Hát ezt, az Ábrahám leányát, kit a Sátán megkötözött ímé tizennyolcz esztendeje, nem kellett-é feloldani e kötélből szombatnapon? (Mát 24,28) 17És mikor ezeket mondta, megszégyenülének mindnyájan, kik magokat néki ellenébe veték; és az egész nép örül vala mind azokon a dicsőséges dolgokon, a melyek ő általa lettek. (Luk,13 12. 13.) 18Monda pedig Jézus: Mihez hasonló az Isten országa? és mihez hasonlítsam azt? (Márk 4,30) 19Hasonló a mustármaghoz, melyet az ember vévén, elvet az ő kertjében; és felnevelkedett, és lett nagy fává, és az égi madarak fészket raktak annak ágain. (Mát 13,31.32; Márk 4,31) 20És ismét monda: Mihez hasonlítsam az Isten országát? (Luk,13 18.) 21Hasonló a kovászhoz, melyet az asszony vévén, három mércze lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkele. (Mát 13,33) 22És városokon és falvakon megy vala által, tanítva, és Jeruzsálembe menve. (Mát 9,35; Márk 6,6) 23Monda pedig néki valaki: Uram, avagy kevesen vannak-é a kik idvezülnek? Ő pedig monda nékik: (Luk 12,43; Róm 2,29) 24Igyekezzetek bemenni a szoros kapun: mert sokan, mondom néktek, igyekeznek bemenni és nem mehetnek. (Mát 7,13.14;Mát 5,22-48;10,37-39) 25Mikor már a gazda felkél és bezárja az ajtót, és kezdetek kívül állani és az ajtót zörgetni, mondván: Uram! Uram! nyisd meg nékünk; és ő felelvén, ezt mondja néktek: Nem tudom honnét valók vagytok ti; (Mát 25,10-12;Mát 7,21;25,42.43) 26Akkor kezditek mondani: Te előtted ettünk és ittunk, és a mi utczáinkon tanítottál; (Mát 7,22.23) 27De ezt mondja: Mondom néktek, nem tudom honnét valók vagytok ti; távozzatok el én tőlem mindnyájan, kik hamisságot cselekesztek! (2Móz 3,6) 28Ott lesz sírás és fogak csikorgatása, mikor látjátok Ábrahámot, Izsákot és Jákóbot, és a prófétákat mind az Isten országában, magatokat pedig kirekesztve. (Mát 8,11.12; Ésa 65,13) 29És jőnek napkeletről és napnyugatról, és északról és délről, és az Isten országában letelepednek. (Róm 15,14.18.19.24) 30És ímé vannak utolsók, a kik elsők lesznek, és vannak elsők, a kik utolsók lesznek. (Mát 19,30) 31Ugyanazon napon jövének ő hozzá némelyek a farizeusok közül, mondván néki: Eredj ki és menj el innét: mert Heródes meg akar téged ölni. (Mát 19,13-15; Márk 10,13) 32És monda nékik: Elmenvén mondjátok meg annak a rókának: Ímé ördögöket űzök ki és gyógyítok ma és holnap, és harmadnapon elvégeztetem. (Luk 18,31-33) 33Hanem nékem ma és holnap és azután úton kell lennem; mert nem lehetséges, hogy a próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el. (Mát 18,3; Márk 10,15) 34Jeruzsálem! Jeruzsálem! ki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, a kik te hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképen a tyúk az ő kis csirkéit az ő szárnyai alá, és ti nem akarátok! (Luk 19,42-44; Mát 23,37.38;Ján 11,47-53; Luk 19,47) 35Ímé pusztán hagyatik néktek a ti házatok; és bizony mondom néktek, hogy nem láttok engem, mígnem eljő az idő, mikor ezt mondjátok: Áldott, a ki jő az Úrnak nevében! (Mik 3,12; Luk 19,43.44;Luk 19,38; Mát 23,38.39)

KNB SZIT STL BD RUF KG