János jelenései

19 Örvendezés a mennyben¹Ezek után mintha nagy sokaság hangját hallottam volna az égben:
„Alleluja!
Üdv, dicsőség és hatalom a mi Istenünknek,
²mert igazak és igazságosak az ő ítéletei, (Zsolt 19,10) 

   mert ítéletet mondott a nagy parázna asszony fölött, aki paráznaságával megrontotta a földet, és számonkérte szolgáinak vérét a kezéből!” (2Kir 9,7)  ³Azután pedig ezt mondták: „Alleluja! És a füstje felszáll örökkön örökké!” (Iz 34,10)  ⁴Ekkor a huszonnégy vén és a négy élőlény arcra borult, és imádták a trónján ülő Istent: (Iz 6,1)  „Ámen! Alleluja!”
   ⁵A trón felől pedig egy hang szólt:

„Dicsérjétek Istenünket
mindnyájan, ti szolgái,
és akik őt félitek, kicsinyek és nagyok!” (Zsolt 115,13) 

   ⁶Aztán mintha nagy sereg hangját hallottam volna, olyat, mint a nagy vizek zúgása, (Ez 1,24)  és mint a nagy mennydörgés:

„Alleluja!
Mert uralkodik az Úr, (Zsolt 93,1) 
a mi Istenünk, a Mindenható!
⁷Örvendezzünk és vigadjunk, (Zsolt 118,24) 
és adjuk meg neki a dicsőséget,
mert eljött a Bárány menyegzője
és a jegyese felkészült!

   ⁸Megadatott neki, hogy ragyogó és fehér gyolcsba öltözzék; a gyolcs ugyanis a szentek igaz cselekedetei.”
   ⁹Ekkor így szólt hozzám: „Írd meg: Boldogok, akik hivatalosak a Bárány menyegzős lakomájára!” Majd ezt mondta nekem: „Ezek Isten igaz igéi.” ¹⁰Ekkor a lábához borultam, hogy imádjam őt, de ő így szólt hozzám: „Vigyázz, ne tedd ezt, mert a te szolgatársad vagyok, és testvéreidé, akiknél Jézus tanúságtétele van. Istent imádd, mert Jézus tanúságtétele a prófétálás lelke.”
   Győzelem a vadállat és prófétái felett¹¹Ekkor láttam a megnyílt eget, (Ez 1,1)  és íme, egy fehér ló, és aki azon ült, annak Hűséges és Igaz volt a neve, (Zsolt 96,13)  és igazságosan ítél és harcol.
   ¹²A szeme pedig olyan, mint a tűz lángja, (Dán 10,6)  és a fején számos korona. Olyan név van rá írva, amelyet rajta kívül senki sem ismer. ¹³Vértől ázott ruhába volt öltözve, és ez a neve: Isten Igéje. ¹⁴Az égi seregek követték őt fehér lovakon, fehér és tiszta gyolcsba öltözve. ¹⁵Szájából kétélű kard nyúlt ki, (Iz 49,2)  hogy azzal verje meg a nemzeteket. Ő fogja kormányozni őket vasvesszővel, és ő tapossa (Zsolt 2,9G;  Iz 63,2-3)  a mindenható Isten bosszuló haragjának szőlőprését. ¹⁶A ruhája és ágyéka fölé ez van írva: Királyok Királya és uralkodók Ura! (Dán 2,47;  MTörv 10,17)  ¹⁷Aztán láttam egy angyalt a napban állni, aki hangosan így kiáltott minden madárnak, amely az ég zenitjén repül: „Jöjjetek és gyűljetek egybe Isten nagy lakomájára, ¹⁸hogy királyok húsát egyétek, és vezérek húsát, és erősek húsát, és lovak húsát, és azokét, akik rajtuk ülnek, (Ez 39,4.17-20)  és valamennyi szabad embernek és szolgának és kicsinynek és nagynak a húsát!”
   ¹⁹Láttam, hogy a vadállat és a föld királyai (Zsolt 2,2)  és a seregeik egybegyűltek, hogy harcra keljenek a lovon ülővel és seregével. ²⁰De a fenevad fogságba esett, és vele együtt az álpróféta, aki a jeleket művelte a színe előtt, amelyekkel elcsábította azokat, akik fölvették a fenevad bélyegét, és akik imádták a képmását. Ezt a kettőt elevenen a kénkővel égő tüzes tóba vetették. ²¹A többieket pedig megölte a lovon ülő kardja, amely a szájából áll ki. A madarak mind jóllaktak a húsukból. (Ez 39,17.20)