Jeremiás könyve

38 Jeremiás a ciszternában¹Hallotta Sáfatja, Mátán fia, Gedalja, Fássúr fia, Júkál, Selemja fia és Fássúr, Malkija fia azokat az igéket, melyeket Jeremiás szólt az egész néphez, amikor ezt mondta: ²„Így szól az Úr: Aki ebben a városban marad, az meg fog halni a kard, az éhínség és a dögvész által; aki azonban kimegy a káldeaiakhoz, az élni fog, és zsákmányul kapja az életét, hogy éljen. ³Így szól az Úr: Egész biztosan a babiloni király seregének kezébe kerül ez a város, és az elfoglalja.”
   ⁴Ezért a főemberek így szóltak a királyhoz: „Meg kell halnia ennek az embernek, mert megbénítja a harcosok kezét, akik megmaradtak ebben a városban, sőt, az egész nép kezét, ha ilyen szavakat szól hozzájuk! Mert ez az ember a népnek nem békességére, hanem vesztére törekszik.”
   ⁵Cidkija király erre így szólt: „Íme, a kezetekben van, hiszen a király semmit sem tehet ellenetek.” ⁶Fogták tehát Jeremiást, és bedobták Malkija királyfi ciszternájába, amely az őrség udvarában volt. Köteleken bocsátották le Jeremiást. A ciszternában nem volt víz, csak sár, így Jeremiás belesüllyedt a sárba.
   A próféta kimentése⁷Meghallotta az etióp Ebed-Melek, egy udvari ember, aki a király házában volt, hogy Jeremiást a ciszternába vetették. A király akkor éppen a Benjamin-kapuban ült. ⁸Kiment Ebed-Melek a király házából, és így szólt a királyhoz: ⁹„Uram király! Ezek az emberek igen nagy gaztettet követtek el Jeremiás próféta ellen, amikor bedobták a ciszternába. Anélkül is meghalt volna az éhínség miatt, hiszen nincs már kenyér a városban.” ¹⁰Erre megparancsolta a király az etióp Ebed-Meleknek: „Végy magad mellé innen harminc férfit, és emeld ki Jeremiás prófétát a ciszternából, mielőtt meghalna!” ¹¹Ebed-Melek tehát maga mellé vette a férfiakat, bement a király házába, a kincstár alatt levő helyiségbe, és hozott onnan elnyűtt ruhadarabokat és szakadt rongyokat. Majd leengedte azokat köteleken Jeremiásnak a ciszternába. ¹²Ezt mondta az etióp Ebed-Melek Jeremiásnak: „Tedd az elnyűtt és szakadt rongyokat hónod alá a kötelekre!” Jeremiás úgy is tett. ¹³Akkor kihúzták Jeremiást a köteleken, és kiemelték a ciszternából. Jeremiás azután az őrség udvarában maradt.
   Utolsó figyelmeztetés a királynak¹⁴Majd érte küldött Cidkija király, és elhozatta magához Jeremiás prófétát a harmadik bejárathoz, mely az Úr házában volt. Akkor így szólt a király Jeremiáshoz: „Kérdezek tőled valamit. Ne titkolj el előlem semmit!” ¹⁵Erre Jeremiás azt mondta Cidkijának: „Ha kijelentést közlök veled, nemde biztosan megölsz engem? Ha pedig tanácsot adok neked, nem hallgatsz rám.” ¹⁶Cidkija király ezért titokban megesküdött Jeremiásnak: „Amint él az Úr, aki alkotta nekünk ezt a lelket, bizony nem öllek meg, és nem adlak ezeknek a férfiaknak kezébe, akik életedre törnek!” ¹⁷Akkor Jeremiás ezt mondta Cidkijának: „Így szól az Úr, a Seregek Istene, Izrael Istene: Ha kimégy Babilon királyának vezéreihez, élni fog lelked, és ezt a várost nem égetik fel tűzzel; élni fogsz te és házad is. ¹⁸De ha nem mégy ki Babilon királyának vezéreihez, ez a város a káldeaiak kezébe kerül, és felégetik tűzzel; te sem menekülsz meg kezükből.” ¹⁹Erre így szólt Cidkija király Jeremiáshoz: „Félek azoktól a júdaiaktól, akik átpártoltak a káldeaiakhoz; nehogy kezükbe adjanak, és ők csúfot űzzenek belőlem!” ²⁰De Jeremiás azt mondta: „Nem adnak! Hallgass csak az Úr szavára, melyet mondok neked, akkor jó dolgod lesz, és élni fog a lelked! ²¹De ha vonakodsz kimenni, ez az az ige, amelyet mutatott nekem az Úr: ²²Íme, az összes asszonyt, aki megmaradt Júda királyának házában, kiviszik Babilon királyának vezéreihez; és ők ezt mondják:

»Megcsaltak és föléd kerekedtek
bizalmas embereid;
belesüllyedt lábad az iszapba,
ők pedig meghátráltak.«

   ²³Minden feleségedet és fiadat kiviszik a káldeaiakhoz, és te sem menekülsz meg kezükből, hanem Babilon királyának kezébe kerülsz fogolyként, ezt a várost pedig felégetik tűzzel.”
   ²⁴Erre azt mondta Cidkija Jeremiásnak: „Senki se tudja meg ezeket az igéket, nehogy meghalj! ²⁵Ha pedig meghallják a főemberek, hogy beszéltem veled, és hozzád mennek, s azt mondják neked: »Add tudtunkra, mit beszéltél a királlyal, ne titkold el előlünk, akkor nem ölünk meg! Mit beszélt veled a király?«, ²⁶akkor mondd nekik: »A király elé terjesztettem kérésemet, hogy ne vitessen vissza Jonatán házába, nehogy meghaljak ott!«” ²⁷El is jöttek mind a főemberek Jeremiáshoz, és kikérdezték; ő pedig egészen annak megfelelően tájékoztatta őket, ahogy a király parancsolta. Azok békén hagyták, mert nem derült ki semmi. ²⁸Jeremiás azután az őrség udvarában maradt mindaddig a napig, amelyen Jeruzsálemet elfoglalták.
   Ez történt, amikor elfoglalták Jeruzsálemet: