MÓZES ÁLDÁSA: 33,1-29
33
*Bevezetés1Ez az az áldás, mellyel Mózes, Isten embere, halála előtt megáldotta Izrael fiait.
2Azt mondta:
„Eljött az Úr a Sínairól,
elénk támadt a Szeírről,
megjelent a Párán hegyről,
s megérkezett Meribat-Kádesbe,
dél felől, Asdótba.
*3A népeket szerette,
kezében van minden szentje,
s akik lábához közelednek,
tanításában részesülnek.
4Törvényt adott nekünk Mózes által,
örökségül Jákob sokaságának,
5királya lett az Igaznak,
amikor egybegyűltek a nép fejei,
egybe Izraelnek törzsei.”
*A törzsek megáldása6„Éljen Rúben, s ki ne haljon
kisszámúvá ne apadjon.”
*7Júda áldása a következő volt:
„Hallgasd meg, Uram, Júda szavát,
juttasd el őt népéhez.
Kezei küzdenek majd érte,
ellenségei ellen megsegíti!”
*8Lévire vonatkozólag ezt mondta:
„Az Urimot és Tummimot
szent emberednek adtad,
akit próbára tettél a kísértésnél,
perbe fogtál a Pörölés vizénél.
9Aki azt mondta atyjának és anyjának:
»Nem tudok rólatok.«
A testvéreinek: »Nem vagyok tekintettel rátok,«
sőt gyermekeiről sem tudott.
Ők megtartották igéidet,
megőrizték szövetségedet,
10rendeleteidet, ó Jákob,
törvényedet, ó Izrael!
Füstölőszert tesznek haragod elé
s egészen elégő áldozatot oltárodra.
11Uram, áldd meg erejét,
vedd kedvesen keze cselekvését,
sújtsd derékon ellenségeit,
hogy fel ne kelhessenek, akik gyűlölik.”
12Benjaminra vonatkozólag ezt mondta:
„Ő az Úr kedveltje,
biztonságban lakik majd mellette.
A Magasságbeli védelmezi egész nap,
s az ő vállai között nyugszik.”
13Józsefre vonatkozólag ezt mondta:
„Áldja meg az Úr a földjét
az ég gyümölcsével, a harmattal,
az alant elterülő vízáradattal,
14nap és hold termelte gyümölcsökkel,
15az ősi hegyek csúcsának kincseivel,
az örök halmok gyümölcseivel,
16s a föld termésével, bőségével.
Annak az áldása, aki megjelent a csipkebokorban,
szálljon József fejére,
testvérei közt megkoronázott feje tetejére.
*17Mint elsőszülött bikáé, olyan a szépsége,
mint az orrszarvú szarvai, olyanok szarvai,
széthányja velük a nemzeteket, mind a föld széléig,
ilyenek Efraim sokaságai, ilyenek Manassze ezrei.”
18Zebulonra vonatkozólag ezt mondta:
„Örvendj, Zebulon, kijáratodnak,
és Isszakár a sátraidnak.
*19Ők népeket hívnak meg a hegyre,
ahol igaz áldozatokat mutatnak be.
Mint a tejet, nyelik a tengerek árját
s a föveny rejtett kincseit.”
20Gádra vonatkozólag ezt mondta:
„Áldott Gád, mert földje terjedelmes,
mint az oroszlán, leheveredett,
kart és koponyát megszerzett.
*21Fejedelmi helyet szemelt ki magának,
mert az ő részén került sírba
Izraelnek tanítója.
de azért ő kitartott a nép vezérei mellett,
és teljesítette az Úr igazságos parancsát
s a rá vonatkozó ítéletet, elkísérve Izraelt.”
22Dánra vonatkozólag ezt mondta:
„Dán fiatal oroszlán,
ami kirohan Básánból szaporán.”
23Naftalira vonatkozólag ezt mondta:
„Naftali bőségben fog dúslakodni,
telve az Úr áldásaival,
nyugatot s délt fogja bírni.”
24Áserre vonatkozólag ezt mondta:
„Áldott Áser a fiúk között,
kedves legyen a testvérei előtt.
Mártsa a lábát olajba,
25vasból és ércből legyen a saruja.
Aggkorod is olyan legyen, mint amilyen ifjúkorod!”
Befejezés26„Nincs más olyan Isten,
mint az Igaznak Istene,
az égre száll fel a te segítőd,
fenségétől szétfutnak a felhők,
27lakóhelye fent van,
örökkévaló karja alant.
Színed elől elűzi az ellent
és azt mondja neki: »Pusztulj innen!«
28Biztonságban lakik majd Izrael,
egymagában Jákob szemefénye,
gabonának s bornak földjén,
ahol harmattól párás az ég.
29Boldog vagy, Izrael, ki hasonló hozzád?
Nép, amelyet oltalmaz az Úr,
a te segítő pajzsod
és diadalmas kardod.
Hízelegni fognak neked ellenségeid
s te a nyakukra hágsz.”