Mózes ötödik könyve

33 Mózes áldásai¹Ezzel az áldással áldotta meg Izráel fiait Mózes, az Isten embere, mielőtt meghalt. ²Ezt mondta: A Sínairól jött az Úr, a Széírről ragyogott rájuk, a Párán-hegyről tündökölt, megérkezett szent seregével, jobbján lángoló tűzzel. Bír 5,4;  Hab 3,3  ³Mennyire szereti népét! Szentjei kezedben vannak, lábaidhoz telepednek, befogadják beszédedet. ⁴Mózes törvényt adott nekünk, Jákób gyülekezetének, örökségül. ⁵Az Úr lett Jesúrún királya, mikor összegyűltek a nép vezetői, együvé Izráel törzsei. 2Móz 15,18;  5Móz 32,15  ⁶Éljen Rúben, ne haljon ki, ha kevés is a száma!
   ⁷Júdára ezt mondta: Hallgasd meg, Uram, Júda szavát! Vezesd őt vissza népéhez; ha kezét harcra emeli, segítsd ellenségeivel szemben! 1Móz 49,8;  Bír 1,2.4 
   ⁸Lévire ezt mondta: Tummímodat és úrímodat add ennek a hűségesnek! Mert próbára tetted Masszában, harcba hívtad Meríbá vizeinél. 2Móz 17,7;  2Móz 28,30  ⁹Aki azt mondta apjára, anyjára, hogy sosem látta őket, nem akart tudni testvéreiről, nem volt tekintettel saját fiaira. Parancsodat megtartották, szövetséged megőrizték. 2Móz 32,26-29;  Mt 10,37  ¹⁰Tanítják törvényeidre Jákóbot és útmutatásodra Izráelt. Tömjént tesznek eléd, áldozatot oltárodra. Mal 2,7  ¹¹Áldd meg, Uram, amije van, gyönyörködj keze munkáiban! Törd le támadói derekát, és azokét, akik gyűlölik őt, hogy ne kelhessenek fel többé ellene!
   ¹²Benjáminra ezt mondta: Az Úr kedvence ő, biztonságban lakik nála. Oltalmazza őt mindenkor; a hegyek, melyek között lakik, Istennek vállai.
   ¹³Józsefre ezt mondta: Megáldotta földjét az Úr az égből hulló harmat ajándékával és a lenti vizekkel: 1Móz 49,25-26  ¹⁴nap érlelte ajándékkal, hold sarjasztotta ajándékkal, ¹⁵az ősi hegyek javaival, az örök halmok ajándékával, ¹⁶a föld bőséges ajándékával, a csipkebokorban lakónak kegyével. Szálljon ez József fejére, a testvérek közt megszenteltnek fejére! 2Móz 3,2  ¹⁷Gyönyörű, mint egy elsőszülött bika, szarvai olyanok, akár a bivalyé; szétdobálja velük a népeket, el egészen a föld pereméig. Ilyenek Efraim tízezrei és Manassé ezrei. 1Móz 48,1.5 
   ¹⁸Zebulonra ezt mondta: Örvendezz, Zebulon, ha útra kelsz, és te, Issakár, ha sátradban vagy! ¹⁹Népeket hívnak hegyükre, ott igaz áldozatot mutatnak be, mert a tenger bőségét élvezik, a tengerpart rejtett kincseit.
   ²⁰Gádra ezt mondta: Áldott, aki tág teret adott Gádnak! Elfekszik, mint az oroszlán, ha széttépett kart és fejet. ²¹Kiszemelte a legjavát, ott megkapta törvényes részét, mikor összejöttek a nép vezetői. Az Úr igazsága szerint járt el, törvényei szerint, Izráellel együtt.
   ²²Dánra ezt mondta: Dán fiatal oroszlán, mely Básánból tör elő.
   ²³Naftálira ezt mondta: Naftáli kegyelmet nyer bőven, az Úr áldásával teljes. Nyugat és dél az ő birtoka.
   ²⁴Ásérra ezt mondta: Áldott a fiak közt Ásér, testvéreinek kedvence, olajban füröszti lábát. ²⁵Vasból és rézből legyenek záraid, életed végéig tartson ki erőd! ²⁶Nincs Jesúrún Istenéhez fogható! Az égen át száguld segítségedre, a fellegeken fenségesen. Zsolt 18,10-11;  Zsolt 104,3  ²⁷Az örök Isten a te menedéked, örökkévaló karjai tartanak. Kiűzte ellenségedet, és ezt mondta: pusztítsd! ²⁸Biztonságban lakhat Izráel, Jákób forrása egymagában, gabonának, mustnak földjén, ahol az ég harmatot hint. 3Móz 25,18;  Ézs 45,8  ²⁹Boldog lehetsz, Izráel! Van-e, aki hozzád fogható: olyan nép, amelynek védelme az Úr?! Ő a te segítő pajzsod és dicsőséges kardod. Hízelegnek majd neked ellenségeid, te pedig azok magaslatain lépdelsz. 5Móz 4,7-8;  Zsolt 33,12