Evangélium János szerint

A vak meggyógyítása. Vita a zsidókkal: 9,1-41 9 A vak meggyógyítása¹Amikor továbbment, látott egy vakon született embert. ²Tanítványai megkérdezték őt: „Mester, ki vétkezett, ő vagy a szülei, hogy vakon született?” ³Jézus azt felelte: „Sem ő nem vétkezett, sem a szülei, hanem Isten tetteinek kell megnyilvánulniuk benne. ⁴Amíg nappal van, nekünk annak tetteit kell cselekednünk, aki engem küldött. Eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat. ⁵Amíg a világban vagyok, világossága vagyok a világnak.” ⁶Miután ezeket mondta, földre köpött, a nyállal sarat csinált, a sarat a vak szemére kente, ⁷és azt mondta neki: „Eredj, mosakodj meg a Siloám tavában!” Ez küldöttet jelent. Elment tehát, megmosdott, és ép szemmel tért vissza. ⁸Ezért a szomszédok és akik azelőtt látták őt mint koldust, azt kérdezték: „Nem ő az, aki itt ült és koldult?” Egyesek azt mondták: „Ő az.” ⁹Mások így szóltak: „Nem, csak hasonlít rá.” Ő azonban kijelentette: „Én vagyok az.” ¹⁰Erre megkérdezték tőle: „Hogyan nyíltak meg a szemeid?” ¹¹Azt felelte: „Az az ember, akit Jézusnak hívnak, sarat csinált, megkente a szemeimet, és azt mondta nekem: »Menj a Siloám tavához, és mosakodj meg.« Elmentem tehát, megmosdottam, és látok.” ¹²Azok megkérdezték tőle: „Hol van ő?” Ő azt felelte: „Nem tudom.”
   ¹³Ekkor elvitték a farizeusokhoz a korábban még vak embert. ¹⁴Azon a napon pedig, amikor Jézus a sarat csinálta és megnyitotta a vak szemeit, szombat volt. ¹⁵Ismét megkérdezték tehát tőle a farizeusok is, hogyan nyerte vissza a szeme világát. Ő azt felelte: „Sarat tett a szemeimre, megmosdottam, és látok.” ¹⁶Azt mondták erre néhányan a farizeusok közül: „Nem Istentől való ez az ember, aki a szombatot nem tartja meg!” Mások azt mondták: „Hogyan cselekedhet bűnös ember ilyen csodajeleket?” És szakadás támadt köztük. ¹⁷Erre ismét megkérdezték a vaktól: „Te mit gondolsz róla, hisz megnyitotta szemeidet?” Ő pedig azt felelte: „Próféta!” ¹⁸A zsidók azonban nem hitték el róla, hogy vak volt, és visszatért a látása, amíg elő nem hívták a most már látó ember szüleit. ¹⁹Megkérdezték őket: „A ti fiatok ez, s azt mondjátok róla, hogy vakon született? Most akkor hogyan lát?” ²⁰A szülei azt felelték: „Azt tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született. ²¹De hogy most miképpen lát, nem tudjuk, vagy hogy ki nyitotta meg szemét, azt sem tudjuk. Kérdezzétek őt, megvan a kora, majd ő beszél magáról.” ²²Ezt azért mondták a szülei, mert féltek a zsidóktól, mivel ezek már elhatározták, hogy ha valaki Krisztusnak vallja őt, ki kell zárni a zsinagógából. ²³Ezért mondták a szülei: „Megvan a kora, őt kérdezzétek.”
   ²⁴Másodszor is előhívták tehát az embert, aki vak volt, és azt mondták neki: „Add meg a dicsőséget Istennek! Mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös.” ²⁵Ő azt felelte: „Hogy bűnös-e, nem tudom. Egyet tudok: hogy vak voltam, és most látok.” ²⁶Erre megkérdezték tőle: „Mit csinált veled? Hogyan nyitotta meg a szemedet?” ²⁷Az azt felelte nekik: „Megmondtam már nektek, de nem hallgattátok meg. Miért akarjátok újra hallani? Csak nem akartok ti is a tanítványai lenni?” ²⁸Erre megátkozták őt, és azt mondták: „Te vagy az ő tanítványa, mi Mózes tanítványai vagyunk. ²⁹Mi tudjuk, hogy Mózeshez szólt az Isten, róla pedig nem tudjuk, honnan van.” ³⁰Az ember erre azt felelte: „Éppen az a csodálatos, hogy ti nem tudjátok, honnan való, nekem pedig megnyitotta a szemeimet. ³¹Tudjuk, hogy Isten a bűnösöket nem hallgatja meg, de aki istenfélő, és megteszi az ő akaratát, azt meghallgatja. ³²Mióta világ a világ, soha nem lehetett hallani, hogy valaki megnyitotta volna egy vakon született szemeit. ³³Ha ő nem Istentől való volna, nem tehetett volna semmit.” ³⁴Azok azt felelték neki: „Mindenestől bűnben születtél, és te oktatsz minket?” És kitaszították őt.
   Jézus kinyilatkoztatja magát a meggyógyultnak³⁵Jézus meghallotta, hogy kitaszították, és amikor találkozott vele, megkérdezte tőle: „Hiszel-e az Emberfiában?” ³⁶Az így felelt: „Ki az, Uram, hogy higgyek benne?” ³⁷Jézus azt mondta neki: „Hiszen láttad őt: ő az, aki veled beszél.” ³⁸Erre az így szólt: „Hiszek Uram!” És leborult előtte. ³⁹Akkor Jézus ezt mondta: „Ennek a világnak ítéletére jöttem, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakká legyenek.” ⁴⁰A farizeusok közül, akik vele voltak, néhányan hallották ezt, és azt mondták neki: „Csak nem vagyunk mi is vakok?” ⁴¹Jézus ezt válaszolta: „Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök. Ti azonban most azt mondjátok: »Látunk.« Ezért megmarad a bűnötök.”