12
1Végig Dávid zsoltára. Uram! meddig feledsz el engem egészen? meddig fordítod el tőlem orczádat?
2Meddig tartok még tanácsot lelkemben, fájdalmat szivemben naponként?
3Meddig emelkedik föl ellenségem fölöttem?
4Tekints rám, és hallgass meg engem, Uram, Istenem! Világosítsd meg szemeimet, hogy valaha el ne alugyam a halálban,
5s valamikor ne mondja ellenségem: Hatalmat vettem rajta; mert a kik szorongatnak engem, örvendenek, ha megingattatom.
6Én pedig irgalmasságodban bízom; szivem örvend a te szabadításodban; éneklek az Úrnak, ki jót tett velem, és dicséretet mondok a fölséges Úr nevének.