Jeremiás Siralmai

5 ¹Emlékezzél meg, Uram! mi történt rajtunk; tekintsd meg és lásd a mi gyalázatunkat.
²Örökségünk idegenekre szállott, házaink a külföldiekre.
   ³Árvákká lettünk atya nélkül, anyáink, mint az özvegyek.
   ⁴Vizünket pénzen iszszuk, fánkat áron veszszük.
   ⁵Nyakunknál fogva vonatunk, s a fáradtaknak pihenés nem adatik.
   ⁶Egyiptomnak nyujtjuk kezünket és az asszíriusoknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
   ⁷Atyáink vétkeztek, és nincsenek többé; és mi viseljük az ő gonoszságaikat.
   ⁸Szolgák uralkodnak rajtunk; és nincs, ki megszabadítson azok kezéből.
   ⁹Életveszélylyel hozunk magunknak kenyeret a pusztában levő fegyver miatt.
   ¹⁰Bőrünk, mint a kemencze, kiégett, az égető éhség miatt.
   ¹¹Az asszonyokat Sionban megalázzák, és a szűzeket Júda városaiban.
   ¹²A fejedelmek kézen fogva akasztatnak fel; az öregek orczáját nem becsülik.
   ¹³Az ifjakkal kiméletlenűl bánnak, és a gyermekek a fa alatt összerogynak.
   ¹⁴Az öregek eltűntek a kapukból, az ifjak az énekesek karából.
   ¹⁵Oda van szivünk öröme, és siralomra változott víg karunk.
   ¹⁶Leesett a mi fejünk koronája; jaj nekünk, mert vétkeztünk!
   ¹⁷Azért lett szomorúvá a mi szivünk, azért homályosodtak meg szemeink,
   ¹⁸Sion hegyéért, mivelhogy elpusztúlt, rókák futosnak azon.
   ¹⁹Te pedig, Uram, mindörökké megmaradsz, a te királyi széked nemzedékről nemzedékre.
   ²⁰Miért feledkeznél el rólunk mindörökké? elhagysz-e minket hosszú ideig?
   ²¹Téríts minket hozzád, Uram! és megtérünk; újítsd meg hajdani napjainkat.
   ²²De te elvetvén elvetettél minket, fölötte nagy a te haragod ellenünk.