24
1Látomást adott nekem az Úr; és ime két kosár, tele fügékkel, letéve az Úr temploma előtt, minekutána Babilon királya, Nabukodonozor elvitte Jekoniást, Joakim fiát, Júda királyát és fejedelmeit, és a kovácsot és zármívest Jerusalemből, és Babilonba vitte őket.
2Az egyik kosárban igen jó fügék valának, a mint szoktak lenni a jókor érő fügék; a másik kosárban igen rosz fügék valának, melyeket nem lehetett megenni, oly roszak voltak.
   3És az Úr mondá nekem: Mit látsz te, Jeremiás? És mondám: Fügéket, jó fügéket, igen jókat; és roszakat, igen roszakat, melyeket nem lehet megenni, oly roszak.
   4És lőn az Úr igéje hozzám, mondván:
   5Ezeket mondja Izrael Ura Istene: A mint e fügék jók, úgy fogom megismerni jóvégre Júda elköltözötteit, kiket elküldöttem e helyről a kaldeusok földére;
   6és rájok vetem szemeimet, hogy megkegyelmezzek nekik, és visszahozom őket e földre, és fölépítem őket, és le nem rontom; elültetem őket, és ki nem gyomlálom.
   7És szivet adok nekik, hadd ismerjenek meg engem, hogy én vagyok az Úr; és ők népemmé lesznek, és én nekik Istenök leszek; mert hozzám térnek teljes szivökből.Jer. 7,23 
8De a mint a (többi) fügék igen roszak, melyeket nem lehet megenni, oly roszak, ezeket mondja az Úr: olyanná teszem Szedeciást, Júda királyát és fejedelmeit és a többit Jerusalemben, kik megmaradtak a városban és kik Egyiptom földén laknak.Jerem. 29,17 
9És háborúságra adom őket és nyomorgatásra a föld minden országaiban, gyalázatúl és példabeszédűl, közmondásúl és átokúl minden helyen, a hová kivetettem őket.
   10És fegyvert bocsátok rájok, és éhséget és mirigyhalált, mígnem megemésztetnek a földről, melyet nekik adtam és atyáiknak.