Jeremiásnak, Helciás fiának igéi a papok közől, kik Anatotban voltak, Benjamin földén.
És lőn az Úr igéje hozzám, mondván:
Közönségesen mondják: Ha a férfiú elbocsátja feleségét, s ez elválván tőle, más férfiúhoz megyen, vajjon visszatér-e többé amahhoz? vajjon nem megfertőztetett és szeplősített lesz-e az az asszony? Te is sok szeretővel paráználkodtál; mindazáltal térj vissz...
Ha megtérsz, Izrael! úgymond az Úr, énhozzám térj; ha elveszed orczám elől botrányaidat, nem fogsz ingadozni,
Kerűljétek meg Jerusalem utczáit, nézzétek és szemléljétek, és kérdezkedjetek az ő térein, ha találtok-e törvényt cselekvő, és hűséget kereső férfiat; és megkegyelmezek neki.
Legyetek készen, Benjamin fiai! Jerusalem közepett, és Tekuában fújjatok harsonát, és Betakaremben emeljetek zászlót, mert veszedelem mutatkozik éjszak felől és nagy romlás.
Az ige, mely Jeremiáshoz lett az Úrtól, mondván:
Az időben, úgymond az Úr, kihányják Júda királyainak csontjait és az ő fejedelmeinek csontjait, a papok csontjait és a próféták csontjait, és azok csontjait, kik Jerusalemben laktak, az ő sírjaikból;
Ki ad az én fejemnek vizet és szemeimnek könyforrást, hogy sirassam éjjel és nappal az én népem leányának megöltjeit?
Halljátok az igét, melyet az Úr szólott felőletek, Izrael háza!
Az íge, mely az Úrtól Jeremiáshoz lett, mondván:
Igaz vagy te, Uram! ha már veled vetekedem; hanem szinte az igaz iránt szólok veled: Miért szerencsés az istentelenek útja, s vannak jól mindnyájan, kik vétkeznek és gonoszúl cselekszenek?
Ezeket mondja az Úr nekem: Eredj, és szerezz magadnak len-övet, és övezd ágyékaidra, és vízbe ne vidd azt.
Az Úr igéje, mely Jeremiáshoz lett a szárazság felől.
És mondá az Úr nekem: Ha Mózes és Sámuel állana is előttem, nincs lelkem e néphez; űzd el őket színem elől, menjenek.
Júda bűne fölíratott vastollal, gyémánt tűvel, az ő szivök táblájára íratott, és oltáraik szarvaira.
Az íge, mely Jeremiáshoz lett az Úrtól, mondván:
Ezeket mondja az Úr: Eredj, és végy agyagból csinált korsót a fazekastól nehánynyal a nép vénei és a papok vénei közől;
És hallá Fassúr pap, Emmer fia, ki fejedelemmé rendeltetett vala az Úr házában, hogy Jeremiás e beszédeket prófétálta;
Az íge, mely Jeremiáshoz lett az Úrtól, mikor hozzája küldötte Szedeciás király Fassúrt, Melkiás fiát, és Szofoniás papot, Mázia fiát, mondván:
Ezeket mondja az Úr: Menj le Júda királya házába, és beszéld ott ez igét,
Jaj a pásztoroknak! kik elvesztik és elszaggatják az én legelőm nyáját; úgymond az Úr.
Látomást adott nekem az Úr; és ime két kosár, tele fügékkel, letéve az Úr temploma előtt, minekutána Babilon királya, Nabukodonozor elvitte Jekoniást, Joakim fiát, Júda királyát és fejedelmeit, és a kovácsot és zármívest Jerusalemből, és Babilonba vitte ők...
Az ige, mely Jeremiáshoz lett, Júda minden népe felől, Joakimnak, Joziás fiának, Júda királyának negyedik esztendejében, (mi első esztendeje Nabukodonozornak, Babilon királyának,
Joakim országlásának kezdetén, ki Joziásnak, Júda királyának fia volt, lőn ez ige az Úrtól, mondván:
Joakim országlásának kezdetén, ki Joziásnak, Júda királyának fia volt, lőn ez íge Jeremiáshoz az Úrtól, mondván:
És lőn abban az esztendőben, Szedeciás, Júda királya országlásának kezdetén, a negyedik esztendőben, az ötödik hónapban, szóla nekem Hananiás, Azúr fia, a gábaoni próféta, az Úr házában, a papok és az egész nép előtt, mondván:
És ezek a levél igéi, melyet Jeremiás próféta küldött Jerusalemből a fogságra vitt vének maradékainak, és a papoknak és prófétáknak, és az egész népnek, melyet elvitt volt Nabukodonozor Jerusalemből Babilonba;
Ez az íge, mely Jeremiáshoz lett az Úrtól, mondván:
Az időben igy szól az Úr: Én Istene leszek Izrael minden nemzetségeinek, és ők népemmé lesznek.
Az íge, mely Jeremiáshoz lett az Úrtól, Szedeciásnak, Júda királyának tizedik esztendejében, mely tizennyolczadik esztendeje Nabukodonozornak.
És lőn az Úr igéje Jeremiáshoz másodszor, midőn még be volt zárva a tömlöcz tornáczában, mondván:
Az íge, mely Jeremiáshoz lett az Úrtól, mikor Nabukodonozor, Babilon királya, és minden hada, és az ő keze hatalma alatt levő földnek minden országa, és minden népek hadakoztak Jerusalem ellen és ennek minden városa ellen, mondván:
Az íge, mely Jeremiáshoz lett az Úrtól, Joakimnak, Joziás fiának, Júda királyának napjaiban, mondván:
És lőn Joakimnak, Joziás fiának, Júda királyának negyedik esztendejében, lőn az íge Jeremiáshoz az Úrtól, mondván:
És Szedeciás király, Joziás fia, országla Jekoniás, Joakim fia helyett, kit királylyá rendelt Nabukodonozor, Babilon királya, Júda földén.
Hallá pedig Szafatiás, Mátán fia, és Gedeliás, Fassúr fia, és Júkal, Szelemiás fia, és Fassúr, Melkiás fia, a beszédeket, melyeket Jeremiás szól vala az egész népnek, mondván:
Szedeciásnak, Júda királyának kilenczedik esztendejében, a tizedik hónapban, eljöve Nabukodonozor, Babilon királya, és minden ő serege Jerusalemhez, és megszállák azt.
A beszéd, mely Jeremiáshoz lett az Úrtól, minekutána elbocsáttatott Nabuzárdántól, a had fejedelmétől Rámából, mikor elvitte őt lánczokkal kötözve mindazok között, kik Jerusalemből és Júdából elköltöznek, és Babilonba vitetnek vala....
És lőn a hetedik hónapban, eljöve Izmahel, Nataniásnak, Elizama fiának, királyi nemből való fia, és a király főemberei, és tíz férfiú vele, Godoliáshoz, Ahikám fiához Maszfatba; és kenyeret evének ott együtt Maszfatban.
És elmenének mindnyájan a hadakozók fejedelmei, és Johanan, Karee fia, és Jezoniás, Ozaiás fia, és a többi köznép kicsinytől nagyig;
Lőn pedig, midőn Jeremiás a népnek szólván, elvégezte az ő Urok Istenök minden beszédét, melyekért küldötte vala őt Urok Istenök hozzájok, mind a fönebbi igéket,
Ez az íge, mely Jeremiás által lett minden zsidókhoz, kik Egyiptom földén laknak vala, Magdalumban és Tafnisban, Memfisben és a Fatures földén lakókhoz, mondván:
Ez az íge, melyet Jeremiás próféta szólott Baruknak, Neriás fiának, midőn ez könyvbe írta ezen igéket Jeremiás szájából, Joakimnak, Joziás fiának, Júda királyának negyedik esztendejében, mondván:
Ez az Úr igéje, mely Jeremiás prófétához lett a nemzetek ellen,
Ez az Úr igéje, mely Jeremiás prófétához lett a filiszteusok ellen, mielőtt Fáraó Gázát megverte.
Moáb felől ezeket mondja a seregek Ura Izrael Istene: Jaj Nábónak! mert el van pusztítva és megszégyenítve; bevétetett Kariataim; megszégyenűlt az erős, és reszket.
Ammon fiai felől. Ezeket mondja az Úr: Vajjon nincsenek-e Izraelnek fiai? vagy örököse nincs-e neki? Miért foglalá el tehát örökségűl Melkom Gádot, hogy az ő népe annak városaiban lakik?
Az íge, melyet az Úr Babilon felől és a kaldeusok földe felől szólott, Jeremiás próféta által.
Ezeket mondja az Úr: Ime én támasztok Babilonra és az ő lakóira, kik szivökben fölfuvalkodtak ellenem, mintegy mirigyes szelet.
Huszonegy esztendős volt Szedeciás, midőn országlani kezde; és tizenegy esztendeig országla Jerusalemben, és anyja neve Amitál vala, a lobnai Jeremiás leánya.