Káldi Biblia

Zsidóknak írt levél

4 1Féljünk tehát, netalán az ő nyugodalmába való bemenetről tett igéretet elhanyagolván, valaki közőletek elmaradottnak találtassék.
2Mert nekünk is hirdettetett az úgy, mint azoknak; de nem használt nekik a hallott beszéd, nem egyesítvén hittel, a miket hallottak,

   3mert csak úgy megyünk be a nyugodalomba, ha hiszünk, a szerint, a mint mondotta: Megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugodalmamba; és pedig a világ teremtésének elvégzése után valóba.

   4Mert egy helyen a hetedik napról eképen szól (az írás): És megnyugovék Isten a hetedik napon minden munkájától.

   5És ama helyen ismét: Nem mennek be az én nyugodalmamba.

   6Mivel tehát hátra van, hogy némelyek bemenjenek abba; azok pedig, kiknek először hirdettetett, nem mentek be a hitetlenség miatt:

   7ismét napot rendel …Ma… mondván annyi idő után Dávid által, mint fentebb mondatott: „Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek sziveiteket.“

   8Mert ha Józue megszerezte volna nekik a nyugodalmat, más napról azután soha sem szólott volna.

   9Hátra van tehát még a nyugodalom az Isten népének.

   10Mert a ki bemegy az ő nyugodalmába, az is megnyugszik munkáitól, mint Isten övéitől.

   11Siessünk tehát bemenni ama nyugodalomba, nehogy valaki a hitetlenségnek ugyanazon példájába essék.

   12Mert az Isten beszéde eleven és hathatós, áthatóbb minden kétélű kardnál, és beható az elme és lélek, az ízek és velők eloszlásáig, s megitélője a gondolatoknak és a szív szándékainak.

   13És nincs semmi teremtmény előtte láthatatlan, sőt mindenek födetlenek és kitárvák annak szemei előtt, kiről a mi beszédünk szól.Zsolt. 33,16 Sirákf. 15,20 
14Azért ily nagy főpapunk lévén, ki az egeket áthatotta, Jézus, az Isten Fia, tartsuk meg e vallást.
   15Azért főpapunk nem olyan, ki ne szánakodhatnék erőtlenségünkön, hanem ki megkisértetett úgy, mint mi, mindenben, a bűnön kivűl.

   16Járúljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk, és kegyelmet találjunk alkalmas segítségre.