130 1Zarándokének. A mélységből kiáltok hozzád, URam! 2Uram, halld meg szavamat, füled legyen figyelmes könyörgő szavamra! 3Ha a bűnöket számon tartod, URam, Uram, ki marad meg akkor? 4De nálad van a bocsánat, ezért félnek téged. 5Várom az URat, várja a lelkem, és bízom ígéretében. 6Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt. 7Bízzál, Izráel, az ÚRban, mert az ÚRnál van a kegyelem, és gazdag ő, meg tud váltani. 8Meg is váltja Izráelt minden bűnéből.