30 1Így szólt az ÚR igéje Jeremiáshoz: 2Ezt mondja az ÚR, Izráel Istene: Írd le magadnak egy könyvbe mindazokat az igéket, amelyeket kijelentettem neked! 3Eljön az idő - így szól az ÚR -, amikor jóra fordítom népemnek, Izráelnek és Júdának a sorsát - mondja az ÚR -, és visszahozom őket arra a földre, amelyet őseiknek adtam, és birtokba fogják azt venni. 4Ezeket az igéket jelentette ki az ÚR Izráelről és Júdáról. 5Így szól az ÚR: Riadt lármát hallok, rettegés van, nincs békesség! 6Kérdezzétek meg, nézzetek utána: szokott-e szülni férfiember? Miért látok ennyi férfit ágyékára tett kézzel, mintha szülne? Miért vált minden arc fakósárgává? 7Jaj, mert nagy nap lesz az, nincs hozzá fogható! Nyomorúság ideje lesz az Jákóbnak, de megszabadul belőle! 8Azon a napon letöröm igáját nyakadról - így szól a Seregek URa -, köteleidet leszaggatom. Nem szolgálnak többé idegeneknek, 9hanem Istenüket, az URat fogják szolgálni, és Dávidot, a királyukat, akit adok nekik. 10Te azért ne félj, szolgám, Jákób - így szól az ÚR -, és ne reszkess, Izráel! Mert én hazasegítelek a távolból, gyermekeidet a fogság földjéről. Visszatér Jákób, és békében lesz, gondtalanul él, nem riasztja senki. 11Én veled leszek - így szól az ÚR -, és megszabadítalak. Véget vetek minden népnek, akik közé szétszórtalak, de neked nem vetek véget. Megfenyítelek igazságosan, mert nem hagyhatlak büntetés nélkül. 12Ezt mondja az ÚR: Halálos a bajod, gyógyíthatatlan a zúzódásod! 13Sebedet senki sem orvosolja, gyógyír és kötszer sincs számodra. 14Szeretőid mind elfelejtettek, nem törődnek veled. Megvertelek, mintha ellenség vert volna, és kegyetlen ember fenyített volna. Mert sok a bűnöd, és súlyos a vétked. 15Miért kiáltozol bajodban, halálos zúzódásod miatt? Mivel sok a bűnöd és súlyos a vétked, azért bántam így veled. 16De majd elpusztulnak pusztítóid, fogságba fog menni minden ellenséged. Ki fogják fosztani fosztogatóidat, prédára vetem minden prédálódat. 17Bekötözöm sebeidet, meggyógyítom zúzódásaidat - így szól az ÚR. Mert eltaszítottnak hívnak téged, Sion, akivel senki sem törődik. 18Ezt mondja az ÚR: Jóra fordítom Jákób sátrainak sorsát, és irgalmazok lakóhelyeinek. Felépül a város a romok helyén, és a palota a szokott helyén terül el. 19Hálaének hangzik belőlük, örvendezők hangja. Megszaporítom őket, nem fogynak el, megbecsültekké teszem őket, nem lesznek lenézettek. 20Fiai olyanok lesznek, mint hajdan, és gyülekezete szilárdan áll majd előttem. De megbüntetem minden sanyargatóját! 21Közülük származik fejedelme, közülük kerül ki uralkodója. Közelembe engedem, s ő közeledik hozzám; mert ki merné kockáztatni életét, hogy közeledjék hozzám? - így szól az ÚR. 22És népemmé lesztek, én pedig Istenetek leszek. 23Íme, az ÚR forgószele, lángoló haragja árad, mint kavargó szélvész kavarog a bűnösök feje fölött. 24Nem szűnik az ÚR izzó haragja, amíg el nem végzi és meg nem valósítja szíve szándékait. Az utolsó időben értitek majd meg ezt.