30 1Így szólt hozzám az ÚR igéje: 2Emberfia! Prófétálj, és mondd ezt: Így szól az én Uram, az ÚR: Jajgassatok! Jaj, milyen nap az! 3Mert közel van a nap, közel van az ÚR napja! Borús nap lesz az, a népek ideje. 4Eljön a fegyver Egyiptom ellen, reszketés lesz Etiópiában, hullanak a sebesültek Egyiptomban, elviszik kincseit, és földig lerombolják. 5Etiópok, pútiak, lídek, mindenféle keverék nép, Kúb és a vele szövetséges ország lakói egyaránt fegyver által esnek el. 6Ezt mondja az ÚR: Elesnek Egyiptom támogatói, lehanyatlik gőgös hatalma. Migdóltól Szevénéig fegyvertől esnek el a benne lakók! - így szól az én Uram, az ÚR. 7Pusztává lesz az elpusztult országok sorában, és városai a romvárosok sorába kerülnek. 8Majd megtudják, hogy én vagyok az ÚR, amikor tűzbe borítom Egyiptomot, és segítői mind összetörnek. 9Azon a napon követeket indítok hajókon, hogy fölriasszák a gondtalan Etiópiát. Reszketés jön rájuk Egyiptom napja miatt, mert jön már! 10Ezt mondja az én Uram, az ÚR: Véget vetek Egyiptom népe tömegének Nebukadneccar babilóniai király által. 11Elhozom őt és népét, a legkegyetlenebb népeket az ország elpusztítására. Kardot rántanak Egyiptom ellen, és megtöltik az országot megölöttekkel. 12Kiszárítom a Nílus ágait, és gonoszok kezébe adom az országot. Idegenekkel pusztíttatom el az országot és a benne levőket. Én, az ÚR, megmondtam! 13Ezt mondja az én Uram, az ÚR: Elpusztítom a bálványokat, kiirtom a bálványszobrokat Nófból, Egyiptomban nem lesz többé fejedelem. Félelmet keltek majd Egyiptomban. 14Elpusztítom Patrószt, tűzbe borítom Cóant, ítéletet tartok Nó fölött. 15Kiöntöm haragomat Színre, Egyiptom erős várára, és kiirtom Nó népe tömegét. 16Tűzbe borítom Egyiptomot, kínjában vergődik Szín, Nó falain réseket törnek, Nófot fényes nappal ostromolják. 17Ón és Pí-Beszet ifjai fegyvertől esnek el, s a többiek fogságba mennek. 18Tahpanhészben sötét lesz nappal, ha összetöröm ott Egyiptom igáját. Vége lesz gőgös erejének, őt magát felhő borítja el, leányai pedig fogságba mennek. 19Így tartok ítéletet Egyiptom fölött, és megtudják, hogy én vagyok az ÚR. 20A tizenegyedik évben, az első hónap hetedikén így szólt hozzám az ÚR igéje: 21Emberfia! Eltörtem a fáraónak, Egyiptom királyának a karját, de nem kötözték be, hogy meggyógyítsák, pólyát sem raktak rá, hogy megerősödjék, és fegyvert foghasson. 22Ezért így szól az én Uram, az ÚR: Én a fáraó ellen, Egyiptom királya ellen fordulok, és mindkét karját eltöröm: az épet is, meg a már töröttet is, és kiütöm kezéből a fegyvert. 23Szétszórom az egyiptomiakat a népek közé, és elszórom őket az országokba. 24Babilónia királyának a karjait megerősítem, és kardomat adom a kezébe. A fáraó karjait azonban eltöröm, és keservesen fog nyögni előtte, mint akit halálra sebeztek. 25Megerősítem Babilónia királyának a karjait, a fáraó karjai pedig lehanyatlanak. Akkor megtudják, hogy én vagyok az ÚR, mert kardomat Babilónia királyának a kezébe adom, hogy azt Egyiptom ellen fordítsa. 26Szétszórom az egyiptomiakat a népek közé, és elszórom őket az országokba. Akkor megtudják, hogy én vagyok az ÚR.