106 (105). ZSOLTÁR. A NÉP BŰNVALLOMÁSA

106 ¹(Alleluja!) Magasztaljátok az Urat, mert jó: irgalma örökké megmarad. ²Ki sorolhatja el az Úr hatalmas tetteit? Ki hirdetheti minden dicsőségét? ³Boldogok, kik szem előtt tartják parancsait, és az igazsághoz szabják tetteiket minden időben. ⁴Emlékezzél meg rólam, Uram, emlékezzél meg jóságosan népedről, segítségeddel siess hozzám! ⁵Hogy felüdítsen választottaid boldogsága, hogy örüljek néped örömének, és együtt dicsekedjem örökségeddel. ⁶Vétkeztünk, ahogy atyáink is, szembeszegültünk és gonoszat műveltünk. ⁷Egyiptom földjén atyáink nem becsülték meg csodáidat, nem gondoltak mérhetetlen irgalmadra; a Vörös-tengernél a Fölséges ellen lázadtak, ⁸mégis megmentette őket neve miatt, hogy kinyilvánítsa hatalmát. ⁹Parancsot adott a Vörös-tengernek, s az szárazzá vált; úgy vezette át őket az áron, mint a pusztán. ¹⁰Gyűlölőik hatalmából kimentette őket, s kiszabadította az ellenség kezéből. ¹¹Ellenségüket elborította a víz, egy sem maradt életben közülük. ¹²Erre hittek szavának és zengték dicséretét.

KNB SZIT STL BD RUF KG