6. ZSOLTÁR. KÖNYÖRGÉS

6 ¹(A karvezetőnek, húros hangszerre [8 hangon?] – Dávid zsoltára.) ²Ne fenyíts haragodban, Uram, ne büntess neheztelésedben! ³Könyörülj rajtam, Uram, mert gyönge vagyok, gyógyíts meg, hisz reszket minden tagom! ⁴A lelkem mélyen megrendült. Uram, meddig késlekedel? ⁵Fordulj felém, Uram, s mentsd meg életemet, irgalmasságodban szabadíts meg! ⁶Hiszen a holtak közül ki gondol még rád, a holtak országában ki dicsőít téged? ⁷Elfáradtam a sóhajtozásban, éjjelente sírástól nyirkos az ágyam, fekvőhelyem könnyel áztatom. ⁸Szememet a gond homályosítja, s sok ellenségem miatt őszülök. ⁹Távozzatok mind, ti ámítók, mert az Úr meghallotta hangos sírásomat, ¹⁰az Úr meghallgatta kérésemet, az Úr elfogadta imádságomat. ¹¹Félelem szállja meg minden ellenségem, szégyenüljenek meg és meneküljenek, tüstént érje őket megszégyenülés!

7. ZSOLTÁR. AZ ÜLDÖZÖTT IGAZ IMÁJA

7 ¹(Dávid gyászéneke, amelyet az Úrnak énekelt a benjaminita Kus felett.) ²Uram, Istenem, hozzád menekülök, ments meg minden üldözőmtől és szabadíts meg! ³Nehogy mint oroszlán, valaki elkapjon és szétszaggasson. Hiszen senki sincs, aki megmentene. ⁴Uram, Istenem, ha olyasmit tettem… ha kezemhez jogtalanság tapad, ⁵ha gonoszul bántam barátommal, ha kegyelmeztem az igazságtalan elnyomónak, ⁶akkor üldözzön és fogjon el ellenségem! Tapossa el életem a földön és tiporja bensőmet a porba! ⁷Kelj fel, Uram, haragodban, ébredj fel, Istenem! Szállj szembe ellenségeim dühével te, aki szereted az ítéletet! ⁸Gyűljenek köréd a nemzetek, előttük állítsd fel ítélőszéked. ⁹[Az Úr a népek bírája.] Szolgáltass nekem igazságot, Uram, jogom és ártatlanságom szerint! ¹⁰Legyen vége a galádok gazságának, tedd erőssé az igazat! Igaz Isten vagy, a szívek és vesék vizsgálója. ¹¹Isten az én védőpajzsom. Ő menti meg az igaz szívűeket. ¹²Igazságos bíró az Isten. Fékezi haragját, de bosszúja bármely nap fellobbanhat, ¹³ha meg nem tér az ember. Bárhogy élezi kardját az ellenség, bárhogy feszíti íját és céloz: ¹⁴maga ellen irányítja a halált hozó fegyvert, és nyilai tüzes büntetéssé válnak. ¹⁵Nézd, a gonosz fogant, tele van álnoksággal, s amit világra hoz, veszedelem. ¹⁶Gödröt ásott, kimélyítette, de ő esett a maga ásta verembe. ¹⁷Gonoszsága visszahull saját fejére, álnoksága fejének tetejére. ¹⁸De én dicsőítem az Urat, aki igazságban honol. A Magasságbeli nevének szól énekem.

KNB SZIT STL BD RUF KG