A Példabeszédek könyve

VIII. LAMUEL SZAVAI 31 ¹Lamuelnek, Massza királyának szavai, amelyekkel az anyja oktatta:
²Mi van veled, fiam, méhemnek magzata,
fogadalmam fia?
³Erődet ne add az asszonyoknak,
sem részedet a királyok megbuktatóinak.
⁴Nem illik a királyhoz, Lamuel,
nem illik a királyhoz bort inni,
sem a fejedelemhez erős italra vágyni.
⁵Aki iszik, megfeledkezik a törvényről,
és megcsorbítja az elnyomottak jogát.
⁶A kétségbeeső kapjon erős italt,
és a bort az elkeseredettnek adjátok.
⁷Hadd igyék, aztán felejtse nyomorát,
és ne gondoljon többé a kínjaira.
⁸Nyisd ki a szádat ahelyett, aki néma,
a gyámoltalanok ügye védelmében.
⁹Nyisd ki a szádat, és dönts igazságosan,
szerezz érvényt
a szegény s elnyomott igazának!
IX. A DERÉK ASSZONY DICSÉRETE¹⁰Derék asszonyt ki talál?
Értéke a gyöngyét messze meghaladja.
¹¹Férje (egész) szívével ráhagyatkozik,
és nem jár rosszul vele.
¹²Mindig a javára van, sose a kárára,
életének minden napján.
¹³Előteremti a gyapjút és a kendert,
és mindent beszerez, ügyes kézzel.
¹⁴Olyan, mint a kalmárok hajója:
messze földről szállítja az élelmet.
¹⁵Bár még éjszaka van, már fölkel,
és ellátja a háza népét eledellel,
szolgálólányait egy egész napra valóval.
¹⁶Szántóföld után néz,
és meg is szerzi,
szőlőt telepít a keze munkájából.
¹⁷Jól körülköti derekát az övével,
és nekifeszíti karját a munkának.
¹⁸Tudja, hogy jó hasznot hajt,
éjnek idején sem alszik ki lámpája.
¹⁹Kinyújtja a karját a guzsaly után,
és a kezével megfogja az orsót.
²⁰Kiterjeszti kezét az elnyomott fölé,
a szűkölködőnek meg a karját nyújtja.
²¹Nem kell féltenie háza népét a hótól:
egész háza népét ellátta kettős ruhával,
²²és takarókat is csinált magának.
Ruhája bársonyos len és bíbor gyapjú.
²³Férjét a kapuknál igen nagyra tartják,
hogyha tanácsban ül az ország véneivel.
²⁴Ingeket is készít, és eladja őket,
öveket is árul a kereskedőnek.
²⁵Az erő érzete veszi körül,
vidáman néz a jövendő elé.
²⁶Ha kinyitja a száját, bölcsen beszél,
jóságos tanítás (árad) a nyelvéről.
²⁷Szemmel tartja háza népének munkáját,
a tétlen lustaság nem kenyere.
²⁸Kiállnak fiai, s boldognak hirdetik,
a férje is fölkel, és így dicséri:
²⁹„Sok asszony megmutatta, milyen derék,
de te felülmúlod őket, mind valamennyit!”
³⁰Csalfa dolog a báj, a szépség mulandó,
de az okos asszonynak kijár a dicséret.
³¹Magasztaljátok keze munkájáért,
a városkapuknál dicsérjék tetteit!