Keresés a Bibliában

IX. A DERÉK ASSZONY DICSÉRETE

10Derék asszonyt ki talál? Értéke a gyöngyét messze meghaladja.Derék asszonyt ki talál? Értéke a gyöngyét messze meghaladja.

VI. AGUR MONDÁSAI

30 1A masszai Agurnak, Jake fiának szavai, a férfi mondása Itiel, Itiel és Ukal számára. 2Igen, oktalanabb vagyok, mint bárki más, nekem még emberi okosságom sincsen. 3És nem is tanultam én a bölcsességet, hogy enyém lehetne a Szent ismerete. 4Ki ment föl az égbe és ki jött le onnan? Ki az, aki a szelet a kezébe fogta? És a vizeket ki öntötte tartályba? Ki szabta meg a föld minden határát? Mi a neve, és mi a fiáé, ha tudnád? 5Isten minden szava színtiszta (igazság), pajzs azoknak, akik hozzá menekülnek. 6A szavaihoz ne fűzz hozzá semmit, mert különben (egyszer) számadásra szólít, és akkor hazugként ott állsz majd előtte. 7Csak két dolgot kérek tőled, ne tagadd meg tőlem, mielőtt meghalok: 8Csalást és hazug szót tarts távol tőlem, s ne adj nekem se nyomort, se gazdagságot! Hadd egyem kimért kenyeremet, 9nehogy jóllakva megtagadjalak, s azt mondjam: „Ki az az Úr?” Ne menjek lopni sem, mivel szegény lettem, ne gyalázzam meg Istenemnek nevét. 10Ne rágalmazd a szolgát az ura előtt, különben elátkoz, és meg kell bűnhődnöd. 11(Jaj a) nemzedéknek, amely átkozza az apját, és nem kíván semmi jót sem az anyjának. 12A nemzedéknek, amely azt hiszi, hogy tiszta, jóllehet a szennye nincsen még lemosva. 13A nemzedéknek, amelynek magasan jár a szeme, és lám, milyen gőgös a szeme pillantása! 14A nemzedéknek, amelynek kardok a fogai, és kések az álla csontjai, hogy a nyomorgókat felfalja a földről, és a szegényeket az emberek köréből.

VII. TALÁLÓS MONDÁSOK

15Két lánya van a piócának: „Add ide!” és „Add ide!” Három dolog van, ami telhetetlen, s négy nem mondja soha: „Elég!” 16Az alvilág, a terméketlen anyaméh, a föld, amely nem tud betelni vízzel, és a tűz, amely soha nem mondja, hogy „Elég!” 17A szemet, amelyik csúfot űz apjából, s lenézi anyjának élemedett korát, a patak mellékén hollók vájják majd ki, és a sasfiókák fogják felfalni! 18Három dolog van, amit csodálatosnak látok, és négyet sehogy se tudok megérteni: 19a sasnak útját az égen, a kígyó útját a sziklán, a hajó útját a mély tengeren, és a férfi útját az asszonynál. 20Ilyen még a házasságtörő asszony útja is; eszik, megtörli a száját és azt mondja: „Semmi rosszat sem tettem.” 21Három dolog alatt rendül meg a föld, és négy olyan van, amit nem tud elviselni: 22a szolgát, ha belőle király lesz, a bolondot, ha bőven dúskál a kenyérben, 23az elhagyott nőt, hogyha férjhez megy, s a rableányt, hogyha úrnőjét megfosztja trónjától. 24Négy igen apró dolog van a földön, mégis a bölcsek között van a helyük: 25Olyan nép a hangyák, amelynek nincs ereje, mégis összegyűjtik nyáron élelmüket. 26A szirti borzok is erőtlen, gyenge nép, mégis a sziklába építik lakásukat. 27És bár a sáskáknak nincsen királyuk, mégis rendben vonulnak fel. 28Kézzel is meg lehet fogni a gyíkot, mégis a királyok házában tanyázik. 29Hárman vannak, akik szépen lépegetnek, és négyen délcegen: 30az állatok hőse az oroszlán, amely senki előtt meg nem futamodik; 31a kakas, amely a tyúkok között büszkélkedik, a bak, amely a nyájat vezeti, és a király, aki beszédeket intéz a néphez. 32Ha olyan buta voltál, hogy nagyra légy, – vagy ilyet fontolgattál –, tedd a kezed a szádra! 33Mert ha a tejet köpülöd, vaj lesz belőle, ha nyomod az orrod, vér jön ki belőle, így ha haragot szítasz, viszály támad.

VIII. LAMUEL SZAVAI

31 1Lamuelnek, Massza királyának szavai, amelyekkel az anyja oktatta: 2Mi van veled, fiam, méhemnek magzata, fogadalmam fia? 3Erődet ne add az asszonyoknak, sem részedet a királyok megbuktatóinak. 4Nem illik a királyhoz, Lamuel, nem illik a királyhoz bort inni, sem a fejedelemhez erős italra vágyni. 5Aki iszik, megfeledkezik a törvényről, és megcsorbítja az elnyomottak jogát. 6A kétségbeeső kapjon erős italt, és a bort az elkeseredettnek adjátok. 7Hadd igyék, aztán felejtse nyomorát, és ne gondoljon többé a kínjaira. 8Nyisd ki a szádat ahelyett, aki néma, a gyámoltalanok ügye védelmében. 9Nyisd ki a szádat és dönts igazságosan, szerezz érvényt a szegény s elnyomott igazának! 11Férje (egész) szívével ráhagyatkozik, és nem jár rosszul vele. 12Mindig a javára van, sose a kárára, életének minden napján. 13Előteremti a gyapjút és a kendert, és mindent beszerez, ügyes kézzel. 14Olyan, mint a kalmárok hajója: messze földről szállítja az élelmet. 15Bár még éjszaka van, már fölkel, és ellátja a háza népét eledellel, szolgálólányait egy egész napra valóval. 16Szántóföld után néz és meg is szerzi, szőlőt telepít a keze munkájából. 17Jól körülköti derekát az övével, és nekifeszíti karját a munkának. 18Tudja, hogy jó hasznot hajt, éjnek idején sem alszik ki lámpája. 19Kinyújtja a karját a guzsaly után, és a kezével megfogja az orsót. 20Kiterjeszti kezét az elnyomott fölé, a szűkölködőnek meg a karját nyújtja. 21Nem kell féltenie háza népét a hótól: egész háza népét ellátta kettős ruhával, 22és takarókat is csinált magának. Ruhája bársonyos len és bíbor gyapjú. 23Férjét a kapuknál igen nagyra tartják, hogyha tanácsban ül az ország véneivel. 24Ingeket is készít és eladja őket, öveket is árul a kereskedőnek. 25Az erő érzete veszi körül, vidáman néz a jövendő elé. 26Ha kinyitja a száját, bölcsen beszél, jóságos tanítás (árad) a nyelvéről. 27Szemmel tartja háza népének munkáját, a tétlen lustaság nem kenyere. 28Kiállnak fiai, s boldognak hirdetik, a férje is fölkel és így dicséri: 29„Sok asszony megmutatta, milyen derék, de te felülmúlod őket, mind valamennyit!” 30Csalfa dolog a báj, a szépség mulandó, de az okos asszonynak kijár a dicséret. 31Magasztaljátok keze munkájáért, a városkapuknál dicsérjék tetteit!

KNB SZIT STL BD RUF KG