Szent István Társulati Biblia

A Példabeszédek könyve

VIII. LAMUEL SZAVAI 31 1Lamuelnek, Massza királyának szavai, amelyekkel az anyja oktatta:
2Mi van veled, fiam, méhemnek magzata,
fogadalmam fia?
3Erődet ne add az asszonyoknak,
sem részedet a királyok megbuktatóinak.
4Nem illik a királyhoz, Lamuel,
nem illik a királyhoz bort inni,
sem a fejedelemhez erős italra vágyni.
5Aki iszik, megfeledkezik a törvényről,
és megcsorbítja az elnyomottak jogát.
6A kétségbeeső kapjon erős italt,
és a bort az elkeseredettnek adjátok.
7Hadd igyék, aztán felejtse nyomorát,
és ne gondoljon többé a kínjaira.
8Nyisd ki a szádat ahelyett, aki néma,
a gyámoltalanok ügye védelmében.
9Nyisd ki a szádat, és dönts igazságosan,
szerezz érvényt
a szegény s elnyomott igazának!
IX. A DERÉK ASSZONY DICSÉRETE10Derék asszonyt ki talál?
Értéke a gyöngyét messze meghaladja.
11Férje (egész) szívével ráhagyatkozik,
és nem jár rosszul vele.
12Mindig a javára van, sose a kárára,
életének minden napján.
13Előteremti a gyapjút és a kendert,
és mindent beszerez, ügyes kézzel.
14Olyan, mint a kalmárok hajója:
messze földről szállítja az élelmet.
15Bár még éjszaka van, már fölkel,
és ellátja a háza népét eledellel,
szolgálólányait egy egész napra valóval.
16Szántóföld után néz,
és meg is szerzi,
szőlőt telepít a keze munkájából.
17Jól körülköti derekát az övével,
és nekifeszíti karját a munkának.
18Tudja, hogy jó hasznot hajt,
éjnek idején sem alszik ki lámpája.
19Kinyújtja a karját a guzsaly után,
és a kezével megfogja az orsót.
20Kiterjeszti kezét az elnyomott fölé,
a szűkölködőnek meg a karját nyújtja.
21Nem kell féltenie háza népét a hótól:
egész háza népét ellátta kettős ruhával,
22és takarókat is csinált magának.
Ruhája bársonyos len és bíbor gyapjú.
23Férjét a kapuknál igen nagyra tartják,
hogyha tanácsban ül az ország véneivel.
24Ingeket is készít, és eladja őket,
öveket is árul a kereskedőnek.
25Az erő érzete veszi körül,
vidáman néz a jövendő elé.
26Ha kinyitja a száját, bölcsen beszél,
jóságos tanítás (árad) a nyelvéről.
27Szemmel tartja háza népének munkáját,
a tétlen lustaság nem kenyere.
28Kiállnak fiai, s boldognak hirdetik,
a férje is fölkel, és így dicséri:
29„Sok asszony megmutatta, milyen derék,
de te felülmúlod őket, mind valamennyit!”
30Csalfa dolog a báj, a szépség mulandó,
de az okos asszonynak kijár a dicséret.
31Magasztaljátok keze munkájáért,
a városkapuknál dicsérjék tetteit!