10Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket. (Péld 12,3) 30 1Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak. 2Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem. (Jer 1,9; Dán 10,16) 3És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám. 4Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod? (Ján 3,13) 5Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak. (Zsolt 12,7) 6Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy. (5Móz 4,2) 7Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék. 8A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel. (Máté 6,11) 9Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével! (5Móz 8,12-14) 10Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen. 11Van oly nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja. (Péld,30 17.) 12Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott. (Ésa 65,5.6) 13Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak! 14Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket. (Zsolt 52,4.5;57,5) 15A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég; (Péld,30 16.) 16A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég! 17A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak. (Zsolt 9,11;37,3-7.34;40,5) 18E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom: 19A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval. 20Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt. (5Móz 6,16; Máté 4,7) 21Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el. 22A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van, (Máté 1,23; Luk 1,31) 23A gyűlölt asszony alatt, ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának. (Péld 25,24) 24E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések: 25A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét; (Péld 6,8) 26A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat; (Zsolt 104,18) 27Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki; 28A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban. 29Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár. 30Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől; 31A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani. (Jób 39,22.23) 32Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed. (Jób 21,5) 33Mert miképen a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez. 31 1Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja. (Hab 2,2; Ésa 30,8) 2Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke? 3Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek. (Préd 10,17) 4Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése. (Péld 20,1) 5Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát. 6Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek. (Zsolt 104,15) 7Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé. (Zsolt 124,4.5;69,16) 8Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre. (Jób 29,12.13) 9Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek! (3Móz 19,15) 11Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy. (Ezék 1,3;37,1) 12Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban. 13Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel. 14Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét. (Róm 9,33) 15Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak. (Máté 21,42-44.1Pét;2,8) 16Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál. (Dán 8,26;12,4.9; Jel 5,1.2.3) 17Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait. (Ésa 49,4;50,7; Mik 7,7; Zsolt 40,1;18,3) 18Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa. (Zsid 2,13) 19Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót. (3Móz 20,27;5Móz 18,11.12.1Sám;28,7-15; Ésa 29,4) 20Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek. 21Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött. 22Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete. (Ján 12,35) 23Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel. (Ésa 8,20; Máté 4,13-16) 24Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek. (Ésa 42,1-7;26,19;60,1) 25Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak. (Jób 5,22) 26Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén. (Bir 7,22-25; Ésa 10,26; Zsolt 83,10) 27Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi. (Péld 21,25;24,14.15) 28Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt: (Luk 1,32.33;2,10.11;Jer 23,5.6) 29Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat! (Ésa 1,27;Ésa 37,32.2Kir;19,31) 30Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának! 31Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei! (Péld,31 28. 29.)