A jövő távlatai
2 1Izrael fiainak száma oly nagy lesz, mint a tenger partján a fövényé, amelyet sem mérni, sem megszámlálni nem lehet. Ahelyett, hogy „Nem népem” volna a nevük, az élő Isten fiainak nevezik majd őket. 2Júda fiai és Izrael fiai egybegyűlnek, egy fejedelmet választanak, s nem férnek el többé a földjükön, mert nagy nap lesz Jiszreel napja. 3Mondjátok testvéreteknek: „Én népem!” és nővéreteknek: „Irgalomra leltél!”Isten és hűtlen jegyese
4Szálljatok perbe anyátokkal, szálljatok perbe, mert többé nem feleségem, és én sem vagyok többé a férje. Távolítsa el arcáról a paráznaság jelét, mellei közül a házasságtörés jelvényeit. 5Ha nem, hát feltárom meztelenségét, olyanná teszem, mint amikor született; pusztasággá változtatom, aszú föld lesz belőle és szomjan hal. 6Sőt gyermekeinek sem irgalmazok, mert paráznaságban fogantattak. 7Igen, anyjuk paráználkodott, megszégyenült, aki foganta őket, hiszen azt mondta: „Elmegyek a szeretőim után, akik kenyeret és vizet adnak nekem, gyapjút és lent, italt és olajat.” 8 9 10Nem ismerte el, hogy én adtam neki a gabonát, a bort, az olajat, én adtam neki az ezüstöt, és az aranyat is, amelyből a Baálokat csinálta. 11Ezért visszaveszem tőle gabonámat, ha eljön az ideje. s boromat is a maga idejében; megvonom tőle gyapjúmat és lenemet, amellyel meztelenségét takargatja. 12Majd feltárom szégyenét szeretői előtt, és senki sem szabadítja ki kezemből. 13Örömünnepeit megszüntetem, újholdját, szombatját és minden ünnepét. 14Letarolom szőlejét és fügefáit, amelyekről azt mondta: „Ez a bérem, amelyet szeretőimtől kaptam.” Vadonná változtatom, a mezei vadak táplálékává. 15Megtorlom rajta a Baálok napjait, amikor illatáldozatot mutatott be nekik; nyakékkel és függővel díszítette magát, úgy ment szeretői után. Rólam pedig megfeledkezett! – mondja az Úr. 15Ezért, lám, eltorlaszolom tövissel az útját; falat emelek elé, hogy ne találja ösvényeit. 15Keresi majd szeretőit, de nem leli őket, hiába kutatja, nem találja meg soha. Akkor így szól: „Elmegyek, visszatérek előző férjemhez, mert jobb volt nékem régen, mint most.” 16Ezért majd magamhoz édesgetem, kiviszem a pusztába, s a szívére beszélek. 17Visszaadom neki szőlőskertjeit, Ákor völgyét, mint reménye csillagát, hogy úgy válaszoljon, mint ifjúsága napjaiban, mint akkor, amikor feljött Egyiptom földjéről. 18Azon a napon – mondja az Úr – így szólít majd engem: „Férjem!” És nem mondja nekem: „Baálom!”
24De a gyalázatos bálványok már ifjúságunk óta mindent fölemésztettek, amit atyáinktól örököltünk: [nyájaikat és csordáikat, fiaikat és lányaikat]. 25Most hát gyalázatunkban fetrengünk, és elborít minket szégyenünk. Mert vétkeztünk az Úr, a mi Istenünk ellen, mi és atyáink, ifjúságunktól kezdve mindmáig; és nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára. 19Igaz, elfordultam tőled, de már bánom bűnömet; amióta észre tértem, mellemet verem. Szégyenkeznem kell, arcomat pír borítja, mert ifjúkorom gyalázatát viselem.” 5Mert országuk eltelt gonoszsággal Izrael Szentje ellen. 5De Izrael nem lett özveggyé, nem hagyta el Istene, a Seregek Ura.