Elkülönülés az idegenektől.

13 ¹Abban az időben Mózes könyvéből olvastak fel a népnek. Ebben ezt találták megírva: Az ammonita és moábita sohasem léphet be az Isten közösségébe, ²mert nem fogadta Izrael fiait kenyérrel és vízzel, hanem fölbérelték ellene Bileámot, hogy átkozza meg őket, Istenünk azonban áldásra változtatta az átkot. ³Amikor a törvényt hallották, kizártak Izraelből minden idegent.

Nehemiás második útja.

⁴Azelőtt Eljasib pap volt Istenünk házában a kamrák felügyelője. Rokonságban volt Tóbiással, ⁵ezért berendezett neki egy tágas helyiséget, amelyben azelőtt az áldozati adományokat, a tömjént, az edényeket, a gabona­, bor­ és olajtizedet, vagyis a leviták, énekesek és kapuőrök járandóságát meg a papok részét tartották. ⁶Ebben az időben távol voltam Jeruzsálemtől, Artaxerxész, Babilon királyának 32. évében ugyanis visszamentem a királyhoz. Bizonyos idő elteltével engedélyt kértem a királytól az eltávozásra, ⁷és visszatértem Jeruzsálembe. Akkor láttam, mi gonoszságot művelt Eljasib Tóbiás javára: az Isten házának előcsarnokában berendezett neki egy kamrát. ⁸Ez nagy visszatetszést váltott ki belőlem, s a kamrából az utcára szórtam Tóbiás házának holmiját ⁹és elrendeltem, hogy tisztítsák meg a kamrákat. Aztán visszahordattam oda az Isten házának edényeit, az áldozati adományokat és a tömjént. ¹⁰Azt is megtudtam, hogy a leviták járandóságát nem adták meg, azok meg, a leviták és az énekesek, akiknek szolgálatot kellett volna teljesíteniük, a birtokukra szöktek. ¹¹Megdorgáltam erre az elöljárókat és így szóltam: „Miért hanyagoltátok el az Isten házát?” Majd újra összegyűjtöttem és visszarendeltem őket a helyükre. ¹²Akkor egész Júda elhozta a gabona­, bor­ és olajtizedet az előcsarnok kamráiba. ¹³A kamrákhoz állítottam Salamja papot, Cádok írástudót, Pedaja levitát és melléjük adtam Zakku fiát, Mattanja unokáját, Hanant, mert megbízhatónak tartották őket. Az ő feladatuk volt, hogy a szétosztást megejtsék testvéreik közt. ¹⁴Emlékezzél meg rólam, Istenem, ne feledd el jótetteimet, amelyeket Istenem házáért és annak szolgálatáért tettem. ¹⁵Ezekben a napokban láttam Júdában olyan embereket, akik szombaton odamentek a sajtóhoz, mások gabonakévéket hordtak, szamaraikra rakták őket, borral, szőlővel, fügével és más rakománnyal egyetemben, és szombaton Jeruzsálembe szállították. Figyelmeztettem őket, hogy ne árusítsanak élelmiszert. ¹⁶Magában Jeruzsálemben az ott letelepedett tírusziak halat és mindenféle más árut hoztak, és szombaton árulták Júda fiainak. ¹⁷Megdorgáltam Júda elöljáróit és így szóltam hozzájuk: „Milyen gyalázatos dolgot műveltek megszegve a szombatot? ¹⁸Nem így tettek atyáitok is, és nem ezért zúdította ránk és erre a városra Istenünk ezt a sok bajt? S még fokozzátok az Izraelre zúduló haragot, amikor megszegitek a szombatot!” ¹⁹Amint aztán Jeruzsálem kapuinál szombat előtt este beállt a szürkület, megparancsoltam, hogy a kapukat zárják be, és elrendeltem, hogy csak szombat elmúltával nyissák ki őket. Embereim közül néhányat a kapukhoz állítottam, hogy semmiféle terhet ne hozzanak be szombaton. ²⁰Ezért a kereskedők és a különféle holmik árusítói egyszer-kétszer Jeruzsálemen kívül töltötték az éjszakát. ²¹Emiatt megdorgáltam őket, és így szóltam hozzájuk: „Miért töltitek az éjszakát a fal mellett? Ha még egyszer megteszitek, kezet vetek rátok.” Attól kezdve többet nem jöttek szombaton. ²²Megparancsoltam a levitáknak, hogy tisztuljanak meg, jöjjenek s őrizzék a kapukat, hogy megszenteljék a szombatot. Ezért is emlékezzél meg rólam Istenem, és légy hozzám irgalmas nagy irgalmasságodban. ²³Azt is láttam azokban a napokban, hogy a zsidók asdodi, ammonita és moábita nőket vettek feleségül. ²⁴Gyermekeik fele az asdodi nyelvet beszélte, s már nem értették a zsidó nyelvet, hanem csak ennek vagy annak a népnek a nyelvét. ²⁵Megdorgáltam és megátkoztam őket, némelyeket meg is vertem közülük, megtéptem hajukat, s megeskettem őket az Istenre: „Lányaitokat ne adjátok fiaiknak, és ne vegyetek feleséget lányaik közül sem fiaitoknak, sem magatoknak. ²⁶Nem így vétkezett Izrael királya, Salamon is? Annyi nép között egyetlen király sem volt hozzá hasonló. Istene szerette, és Isten tette meg egész Izrael királyává. S az idegen asszonyok még őt is bűnre csábították. ²⁷S most rólatok is azt kell hallani, hogy elkövetitek ezt a nagy gonoszságot: hűtlenek vagytok Istenünkhöz, idegen nőket vesztek feleségül?” ²⁸Eljasib főpap fiának, Jojadának egyik fia a horonita Szanballatnak lett a veje. Ezért elűztem magamtól. ²⁹Jusson eszedbe, Istenem, hogy az ilyenek beszennyezik a papságot s a papokkal és levitákkal kötött szövetséget! ³⁰Így megtisztítottam őket minden idegentől. Visszaállítottam a szolgálati rendet a papok és leviták számára, mindenkinek a beosztása szerint. ³¹Rendelkeztem az áldozati fa meghatározott időben való szállításáról és az első termésekről. Emlékezzél meg rólam, Istenem, a javamra!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet