Az adópénz.

²⁰Szemmel tartották és cselvetőket küldtek ki. Ezek jószándékú embernek tettették magukat, hogy szaván fogják, s aztán kiszolgáltassák a hatóságnak és a helytartó hatalmának. ²¹„Mester – kezdték –, tudjuk, hogy az igazságot hirdeted és tanítod, nem nézed az emberek személyét, hanem az igazsághoz híven tanítod az Isten útját. ²²Szabad adót fizetnünk a császárnak, vagy nem szabad?” ²³De ő észrevette a csapdát, ezért így felelt nekik: ²⁴„Mutassatok egy dénárt! Kinek a képe és felirata van rajta?” „A császáré” – válaszolták. ²⁵„Adjátok hát meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené” – mondta nekik. ²⁶Így egyetlen szavába sem tudtak belekötni, amit a nép előtt kiejtett. Meglepődésükben, hogy így felelt, elhallgattak.

KNB SZIT STL BD RUF KG