IV. A SZENTSÉG TÖRVÉNYE

Az állatok levágása és feláldozása.

17 ¹Az Úr ezt mondta Mózesnek: ²„Szólj Áronhoz és fiaihoz, Izrael minden fiához és mondd meg nekik: Ez az Úr szava, ezt parancsolja nektek: ³Ha egy Izrael népéből való ember a táboron belül vagy azon kívül levág egy birkát, egy bárányt vagy egy kecskét anélkül, ⁴hogy elhozná a megnyilatkozás sátorának bejáratához és felajánlana belőle az Úr hajléka előtt, az ilyen ember felelős a kiontott vérért, s ki kell irtani a népből. ⁵Izrael fiai tehát hozzák el a papnak az Úr számára a megnyilatkozás sátorának bejáratához áldozatukat, amelyet a mezőn akarnak bemutatni, és így csináljanak belőle közösségi áldozatot az Úrnak. ⁶A pap öntse a vért az Úr oltárára, amely a megnyilatkozás sátorának bejárata előtt áll, a hájat meg égesse el a megbékélés illatául az Úrnak. ⁷Ne mutassanak be engedelmesség jeleként áldozatot azoknak a szellemeknek, akikkel paráználkodnak. Ez örök törvény számotokra és utódaitok számára. ⁸Ezt is közöld velük: Ha Izrael házának bármelyik tagja vagy bármelyik köztetek lakó idegen égőáldozatot vagy más áldozatot mutat be anélkül, ⁹hogy elhozná a megnyilatkozás sátorának bejáratához, és az Úrnak felajánlaná, az ilyen embert ki kell irtani nemzetségéből. ¹⁰Ha Izrael házából bármelyik ember vagy bármelyik köztetek élő idegen vért eszik, mindegy hogy milyen vért, ellene fordulok annak, aki vért evett és kiirtom a népből. ¹¹Hiszen a test élete a vérben rejlik. A vért azért adtam nektek, hogy az oltáron elvégezzétek vele az engesztelés szertartását életetekért, mert a vér szerzi meg az engesztelést az élet számára. ¹²Ezért mondtam Izrael fiainak: Senki ne egyék közületek vért, s a köztetek lakó idegen se egyék vért. ¹³Ha valaki Izrael fiai vagy a köztetek lakó idegenek közül vadászaton elejt egy olyan vadat vagy madarat, amelyet meg szabad enni, annak folyassa ki a vérét és takarja be földdel. ¹⁴Mivel minden testnek a vér az élete, és én azt mondtam Izrael fiainak: Ne egyétek meg a vérét egyetlen testnek sem, mivel minden testnek a vér az élete, aki eszik belőle, azt ki kell irtani. ¹⁵Ha akár közületek való, akár idegen elpusztult vagy megsebzett állatból eszik, mossa ki a ruháját és fürödjön meg vízben. Estig tisztátalan marad, azután tiszta lesz. ¹⁶De ha nem mossa ki a ruháját és nem mossa meg a testét, bűnének súlya ránehezedik.”

A házasélet.

18 ¹Az Úr azt mondta Mózesnek: ²„Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: Én vagyok az Úr, a ti Istenetek! ³Ne viselkedjetek úgy, ahogy Egyiptomban szokás, ahol laktatok, és ne viselkedjetek úgy, ahogy Kánaán földjén szokás, ahova vezetlek benneteket. Ne kövessétek azok életmódját. ⁴Az én parancsaim szerint járjatok el, és az én törvényeimet tartsátok meg, s azok szerint éljetek. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. ⁵Tartsátok meg törvényeimet és parancsaimat; aki megtartja őket, élni fog. Én vagyok az Úr. ⁶Senki ne közeledjék vérrokonához, hogy feltárja meztelenségét. Én vagyok az Úr. ⁷Ne fedd föl apád meztelenségét, sem anyád meztelenségét, hiszen anyád, azért ne fedd föl meztelenségét. ⁸Ne fedd föl apád feleségének meztelenségét, mivel az magának apádnak a meztelensége. ⁹Ne fedd föl nővéred meztelenségét, akár apádnak a lánya, akár anyádnak a lánya. Akár otthon született, akár házon kívül, ne fedd föl meztelenségét. ¹⁰Ne fedd föl fiad lányának, sem lányod lányának a meztelenségét, mivel az ő meztelenségük a te meztelenséged. ¹¹Ne fedd föl apád felesége lányának meztelenségét, aki apádtól származik. A nővéred, azért hát ne fedd föl meztelenségét. ¹²Ne fedd föl apád nővérének meztelenségét, mert hisz az az apád teste. ¹³Ne fedd föl anyád nővérének meztelenségét, mert hisz az az anyád teste. ¹⁴Ne fedd föl apád testvérének meztelenségét, és ne közelíts feleségéhez, hiszen a nagybátyád felesége. ¹⁵Ne fedd föl menyed meztelenségét, hiszen a fiad felesége, azért hát ne fedd föl meztelenségét. ¹⁶Ne fedd föl testvéred feleségének meztelenségét, hiszen az magának testvérednek a meztelensége. ¹⁷Ne fedd föl egy asszonynak és a leányának a meztelenségét, s ne vedd el a fiának a leányát, sem a leányának a leányát, hogy fölfedd meztelenségét. Ők a te saját tested és az vérfertőzés lenne. ¹⁸Ne fogadj be háremedbe egy asszonyt, ha nővére is ott van, mert civódás lesz belőle, s ne fedd föl meztelenségét nővére életében. ¹⁹Ne közelíts asszonyhoz, hogy fölfedd meztelenségét, amikor vérzése tisztátalanná teszi. ²⁰Ne oszd meg ágyadat néped fiának feleségével, attól tisztátalanná válsz. ²¹Gyermekeidet ne szolgáltasd ki, hogy Molochnak szenteljék, ne szentségtelenítsd meg ezáltal Istened nevét. Én vagyok az Úr. ²²Ne hálj férfival, úgy, ahogy asszonnyal szokás hálni, ez gyalázatos dolog. ²³Ne hálj együtt semmiféle állattal, attól tisztátalanná válsz. Az asszony se adja oda magát állatnak, hogy vele háljon. Ez undok dolog. ²⁴Ne tegyétek magatokat tisztátalanná semmiféle ilyen tettel. Így szennyezték be magukat azok a népek is, amelyeket elűztem előletek. ²⁵Az ország tisztátalanná vált, de megtoroltam bűnét, s az országnak ki kellett okádnia lakóit. ²⁶Ti azonban tartsátok meg törvényeimet és parancsaimat, ne kövessetek el semmit azokból az iszonyatos dolgokból, sem a közületek valók, sem a közöttetek lakó idegenek. ²⁷Mindezeket az utálatos dolgokat annak a földnek a lakói követték el, amely előttetek van, és tisztátalanná lett a föld. ²⁸Ha ti is tisztátalanná teszitek, nemde titeket is kiokád, mint ahogy kiokádta az előttetek ott lakó nemzeteket? ²⁹Igen, ha valaki elköveti bármelyiket is azokból az utálatos dolgokból, az vesszen ki népéből, bárki is az. ³⁰Tartsátok meg tehát törvényeimet anélkül, hogy követnétek azokat az utálatos szokásokat, amelyeknek előttetek hódoltak. Így nem szennyeznek be benneteket. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.”

Erkölcsi és istentiszteleti előírások.

19 ¹Az Úr így szólt Mózeshez: ²„Szólj Izrael fiainak egész közösségéhez és mondd meg nekik: Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek szent vagyok. ³Mindenki tisztelje anyját és apját. Tartsátok meg szombatomat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. ⁴Ne forduljatok a bálványok felé, és ne öntsetek magatoknak ércből isteneket. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. ⁵Ha közösségi áldozatot mutattok be az Úrnak, úgy ajánljátok fel, hogy kedves legyen. ⁶Az áldozat napján vagy másnap kell elfogyasztani, ami harmadnapra marad belőle, azt el kell égetni tűzön. ⁷Ha harmadnap esztek belőle, az már romlott étel, s nem kedves többé. ⁸Aki eszik belőle, az viselje bűne terhét, mivel megsértette az Úr szentségét. Az ilyet ki kell irtani népéből. ⁹Amikor majd aratjátok földetek termését, ne vágjátok le a föld színéig. Ne szedd össze aratás után az ottmaradt kalászokat, ¹⁰ne böngészd át szőlőtőkéidet, és ne szedegesd föl a fürtről lehullott szemeket. Hagyd ott a szegényeknek és az idegennek. Én vagyok az Úr, a te Istened. ¹¹Senki közületek ne lopja meg, ne vezesse félre és ne csalja meg a népéből valót. ¹²Ne esküdj hamisan a nevemre, mert azzal megszentségteleníted Istened nevét. Én vagyok az Úr. ¹³Ne használd ki és ne zsákmányold ki embertársadat; a munkás bére ne maradjon nálad másnap reggelig. ¹⁴Ne átkozd a némát, és ne tégy akadályt a vak útjába, hanem féld Istenedet. Én vagyok az Úr. ¹⁵Ne légy igazságtalan az ítélkezésben. Ne kedvezz a gyengének, és ne engedd, hogy a hatalmas elszédítsen: igazság szerint ítélkezz embertársad fölött. ¹⁶Ne rágalmazd tieidet, és ne törj embertársad vérére. Én vagyok az Úr. ¹⁷Ne táplálj gyűlöletet szívedben testvéred iránt. Fedd meg embertársadat, s akkor nem osztozol bűnében. ¹⁸Ne légy bosszúálló, és ne gyűlölködj néped fiaival. Szeresd embertársadat úgy, mint magadat. Én vagyok az Úr. ¹⁹Tartsd meg törvényeimet. Barmaid között ne pároztass két különböző fajtát, földedbe ne vess két különféle magot, ne hordj magadon kétféle színű ruhát. ²⁰Ha valaki együtt hál olyan asszonnyal, aki más embernek ki nem váltott és szabaddá nem tett rabszolganője, de egyszersmind mellékfelesége is, azt felelősségre kell vonni, de nem bűnhődik halállal, mivel az asszony nem volt szabad. ²¹Az ilyen ember vigyen az Úrnak a megnyilatkozás sátorának bejáratához jóvátételi áldozatot. Egy kos legyen az áldozat. ²²A pap az áldozatra szánt kossal végezze el az engesztelés szertartását az ember fölött az Úr előtt az elkövetett bűnért, s akkor az elkövetett bűn bocsánatot nyer. ²³Ha majd bejuttok földetekre és ott gyümölcsfát ültettek, a gyümölcseit úgy tekintsétek, mintha az előbőre volna. Három éven át legyen körülmetéletlen dolog számotokra, és ne egyetek belőle. ²⁴A negyedik évben minden gyümölcsét szenteljétek az Úrnak hálaadó ünneppel. ²⁵Az ötödik évben már megehetitek a gyümölcsét, és begyűjthetitek a termést magatoknak. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. ²⁶Ne egyetek semmiféle véreset, ne foglalkozzatok jóslással és varázslással. ²⁷Hajatokat ne nyírjátok kerekre, és szakállatok végét ne vágjátok le. ²⁸Halott miatt ne ejtsetek sebet testeteken, és ne vagdossátok be magatokat. Én vagyok az Úr. ²⁹A lányodat ne alacsonyítsd le azzal, hogy bárkinek odaadod, így országod nem lesz szennyezett és gyalázatos. ³⁰Tartsátok meg szombatomat, és tiszteljétek szentélyemet. Én vagyok az Úr. ³¹Ne forduljatok halottlátókhoz, ne keressétek fel a jósokat, mert beszennyezitek magatokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. ³²Becsüld meg az ősz fejet, add meg a tiszteletet az öregnek és féld Istenedet. Én vagyok az Úr. ³³Ha idegen lakik veletek földeteken, ne bántsátok. ³⁴A veletek lakó idegen olyan legyen számotokra, mint a közületek való, és szeresd úgy, mint saját magadat, hiszen ti is idegenek voltatok Egyiptom földjén. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. ³⁵Ne legyetek igazságtalanok az ítélkezésben, a hosszmérték, a súlymérték és az űrmérték használatában. ³⁶Legyen hiteles a mérleged, hiteles a súlyod, hiteles a mértéked, hiteles a vékád. Én vagyok az Úr, aki kihoztalak benneteket Egyiptom földjéről.

BÜNTETÉSEK

A) Kultikus vétségek.

³⁷Tartsátok meg minden törvényemet, minden parancsomat, és éljetek szerintük. Én vagyok az Úr.” 20 ¹Az Úr így szólt Mózeshez: ²„Mondd meg Izrael fiainak: Aki Izrael fiai közül vagy az Izraelben tartózkodó idegenek közül fiait Molochnak áldozza, az haljon meg. Az ország népe kövezze meg, ³s én is ellene fordulok, és kiirtom népéből, mivel azzal, hogy fiát feláldozta Molochnak, beszennyezte szentélyemet és megszentségtelenítette nevemet. ⁴Ha az ország népe olyan ember fölött, aki egyik fiát Molochnak áldozza, szemet huny, és nem adja halálra, ⁵akkor magam fordulok az illető ellen és nemzetsége ellen. Kiirtom őket a népből, és azokat is mind, akik egyetértettek velük abban, hogy Molochnak hódoljanak. ⁶Aki halottlátókhoz vagy jósokhoz megy, hogy velük együtt varázslást űzzön, az ilyen embernek ellene fordulok és kiirtom népéből.

B) A család elleni bűnök.

⁷Szentelődjetek meg tehát, és legyetek szentek, mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek. ⁸Tartsátok meg törvényeimet és éljetek szerintük, hiszen én, az Úr teszlek szentté benneteket. ⁹Tehát aki megátkozza apját vagy anyját, az haljon meg. Mivel apját, anyját átkozta, vére visszahull rá. ¹⁰Ha valaki férjes nővel házasságtörést követ el, mégpedig: aki embertársának feleségével házasságtörést követ el, az halállal lakol; ő is, bűntársa is. ¹¹Aki apjának feleségével hál, az az apja meztelenségét fedi föl, azért mindkettőjüknek meg kell halniuk, vérük visszahull rájuk. ¹²Ha valaki együtt hál menyével, mindkettőnek meg kell halnia. Beszennyezték magukat, vérük visszahull rájuk. ¹³Ha valaki férfival hál együtt, úgy, ahogy asszonnyal szoktak együtt hálni, ez utálatosság, amelyben mindketten részesek, ezért meg kell halniuk, vérük visszahull rájuk. ¹⁴Ha valaki feleségül vesz egy asszonyt és annak anyját, ez vérfertőzés: őt is, az asszonyokat is el kell égetni, hogy ne legyen köztetek vérfertőzés. ¹⁵Ha valaki állattal hál együtt, meg kell halnia, és az állatot is meg kell ölni. ¹⁶Ha egy asszony állathoz közeledik, hogy vele háljon, öljétek meg az asszonyt is, az állatot is. Meg kell halniuk, vérük visszahull rájuk. ¹⁷Ha valaki feleségül veszi nővérét, apjának lányát vagy anyjának lányát, s fölfedik egymás meztelenségét, az gyalázatos dolog. Ki kell őket irtani népük tagjainak színe előtt. Mivel feltárta nővérének meztelenségét, viselje bűnének büntetését. ¹⁸Aki havi vérzése idején együtt hál egy asszonnyal, s fölfedi meztelenségét, az vérének forrását mezteleníti le, azért mindkettőjüket ki kell irtani a népből. ¹⁹Ne fedd föl sem anyád nővérének, sem apád nővérének meztelenségét. Az ilyen a saját testének meztelenségét fedi föl, azért viseljék bűnük büntetését. ²⁰Ha valaki apai nagybátyja feleségével hál, és fölfedi meztelenségét, viseljék bűnük büntetését, és haljanak meg gyermek nélkül. ²¹Ha valaki nőül veszi testvére feleségét, ez tisztátalanság, mivel testvérének meztelenségét fedi föl, ezért haljanak meg gyermek nélkül.

Kiegészítés a tiszta és tisztátalan dolgokhoz.

²²Tartsátok meg minden törvényemet, minden parancsomat és éljetek szerintük: akkor nem okád ki a föld benneteket, ahová vezetlek, hogy ott lakjatok. ²³Ne kövessétek azoknak a népeknek a szokásait, amelyeket elűztem előletek, mivel elkövették mindezeket a dolgokat és megutáltam őket. ²⁴Nektek azonban ezt mondtam: Birtokba veszitek földjüket, nektek adom tulajdonul a tejjel-mézzel folyó földet. Én, az Úr, a ti Istenetek választottalak ki benneteket ezek közül a népek közül. ²⁵Ezért különböztessétek meg a tiszta állatot a tisztátalantól, a tiszta madarat a tisztátalantól. Ne tegyétek magatokat tisztátalanná azokkal az állatokkal, azokkal a madarakkal és semmivel, ami a földön mászkál: én különítettem el tőletek, mint tisztátalant.

Befejezés.

²⁶Szenteljétek magatokat nekem, az Úrnak: én szent vagyok, és kiválasztottalak titeket az összes nép közül, hogy az enyéim legyetek.

A PAPOK SZENTSÉGE

A) A papok.

²⁷Azt a férfit és asszonyt, aki közületek halottlátó vagy jós lesz, halálra kell adni, meg kell kövezni, vérük visszahull rájuk.” 21 ¹Az Úr azt mondta Mózesnek: „Szólj a papokhoz, Áron fiaihoz és közöld velük: Senki közületek ne tegye magát tisztátalanná övéinek holttestével, ²hacsak nem a legközelebbi rokona: anyja, apja, fia, lánya, testvére. ³Ezenkívül hajadon nővéréért is tisztátalanná válhat, ha az nála maradt mint rokon, és nem ment férjhez. ⁴Mint férj, ne tegye magát tisztátalanná övéi által, megszentségtelenítené magát. ⁵Fejükön ne nyírják meg a hajat, ne vágják le szakálluk végét, testükön ne ejtsenek bevágásokat. ⁶Istennek vannak szentelve, ne szentségtelenítsék meg Istenük nevét: ők mutatják be az Úr eledelét, Istenük táplálékát, azért szentnek kell lenniük. ⁷Ne vegyenek kicsapongó vagy meggyalázott asszonyt feleségül, sem pedig olyat, akit férje elűzött, mivel a pap Istennek van szentelve. ⁸Tekintsd hát szentnek, mivel ő mutatja be az áldozatot Istenednek. Legyen számodra szent, mivel én is szent vagyok, és én szentellek meg benneteket.

B) A főpap.

⁹Ha egy papnak a leánya kicsapongással meggyalázza magát, azzal apját szentségteleníti meg, ezért el kell égetni. ¹⁰Az a pap, aki fölötte áll testvéreinek, akinek a fejét fölkenték olajjal, és akit a szent ruha felöltésével iktattak be, ne hordja kibontva a haját, és a ruháját se szaggassa meg. ¹¹Ne érjen hozzá senki holttestéhez, és ne tegye magát tisztátalanná sem apjáért, sem anyjáért. ¹²A szentélyt ne hagyja el, nehogy megszentségtelenítse Istenének szentélyét, hiszen magán hordozza az olajjal való megszentelést, az Istentől való fölkenést. Én vagyok az Úr. ¹³Feleségül érintetlen leányt vegyen. ¹⁴Özvegyet, elvált, meggyalázott vagy kicsapongó asszonyt nem vehet feleségül, hanem népéből származó érintetlen leányt vegyen feleségül.

C) A papság akadályai.

¹⁵Ne szentségtelenítse meg levita származását, mivel én, az Úr szenteltem meg.” ¹⁶Az Úr így szólt Mózeshez: ¹⁷„Mondd meg Áronnak: Ha valaki utódaid közül bármelyik nemzedékben valamilyen betegségben szenved, ne közeledjék, hogy felajánlja Istennek az áldozati eledelt. ¹⁸Senki se közeledjék oda, akinek testi hibája van, tehát sem vak, sem béna, sem formátlan vagy nyomorék ember, ¹⁹sem olyan, akinek a lába vagy a keze eltört, ²⁰sem púpos, sem görbe lábú, sem szembajos, sem kiütéses, sem kelevényes ember, sem pedig eunuch. ²¹Áronnak egyetlen papi ivadéka sem ajánlhatja fel az Úr eledelét, ha betegségben szenved. Ha beteg, ne közeledjék, hogy felajánlja Isten áldozati eledelét. ²²Ehet Istennek az ételéből, a nagyon szent és a szent dolgokból, ²³de ne jöjjön a függöny közelébe és ne közeledjék az oltárhoz. Beteg, ezért nem teheti közönségessé szent dolgaimat, mivel én, az Úr szenteltem meg őket.”

AZ ÁLDOZATI LAKOMA

A) A papok.

²⁴Mózes közölte mindezt Áronnal és fiaival és Izrael minden fiával. 22 ¹Az Úr így szólt Mózeshez: ²„Mondd meg Áronnak és fiainak: Szentelődjenek meg Izrael fiainak szent áldozata által, és ne szentségtelenítsék meg szent nevemet; rám való tekintettel tartsák szentnek. Én vagyok az Úr. ³Ezt mondd nekik: Ha valaki utódaitok közül bármelyik nemzedékben tisztátalan állapotban közeledik a szent áldozatokhoz, amelyet Izrael fiai az Úrnak felajánlanak, az az ember vesszen el színem elől. Én vagyok az Úr. ⁴Ha valaki Áron nemzetségéből leprában vagy magfolyásban szenved, addig nem ehet a szent adományokból, amíg tiszta nem lesz. Ha pedig megérint olyan egyént, aki holttest érintése miatt tisztátalan vagy ha magömlése volt, ⁵vagy ha csúszómászó állatot érint, amely tisztátalanná teszi, vagy olyan embert, aki által bármilyen módon tisztátalanná válik, ⁶aki tehát ilyen dolgokat érint, az estig tisztátalan marad, és nem ehet a szent adományokból, amíg vízzel meg nem mosta a testét. ⁷Napszállta után ismét tiszta, és ehet a szent adományokból, mert hisz az ő ételei. ⁸Elhullott vagy széttépett állatból nem ehet, nehogy tisztátalanná tegye magát általa. Én vagyok az Úr.

B) A világiak.

⁹Tartsátok meg utasításaimat, és ne kövessetek el bűnt. A szent dolgok meggyalázásával kitennétek magatokat a halálnak. Én, az Úr szentelem meg őket. ¹⁰A világiak közül senki sem ehet a szent dolgokból. A pap zsellére vagy napszámosa sem ehet megszentelt dolgot. ¹¹De ha a pap pénzen vásárol rabszolgát, az ehet belőle. Éppúgy ehetnek ételéből a házában született rabszolgák is. ¹²Ha a papnak a lánya nem paphoz ment feleségül, nem ehet az áldozati adományokból. ¹³De ha a pap lánya özvegy vagy elvált, és nincsenek gyermekei, akkor ha ismét visszatér apja házába, ehet apja ételéből éppúgy, mint fiatal korában. De kívülálló nem ehet belőle. ¹⁴Ha valaki tévedésből megszentelt dolgot eszik, a szent dolgot toldja meg ötödével, és térítse meg a papnak. ¹⁵Ne tegyétek közönségessé Izrael fiainak adományait, amelyeket az Úrnak felajánlanak.

C) Az áldozati állatok.

¹⁶Ha ennének belőlük, bűnnel terhelnék magukat, amely visszafizetésre kötelezi őket. Én, az Úr szenteltem meg adományaikat.” ¹⁷Az Úr így szólt Mózeshez: ¹⁸„Szólj Áronhoz, a fiaihoz és Izrael egész népéhez és mondd meg nekik: Ha Izrael fiai közül valaki, vagy pedig egy idegen, áldozatot mutat be, akár fogadalmi, akár olyan önkéntes adományt, amelyet az Úrnak be szoktak mutatni égőáldozatul, ¹⁹annak hibátlan hím szarvasmarhának, juhnak vagy kecskének kell lennie, mert csak így lesz kedves. ²⁰Hibás állatot nem szabad feláldoznotok, mert az nem talál tetszésre. ²¹Ha valaki szarvasmarhát vagy juhot fogadalomból vagy önkéntes adományként közösségi áldozatul akar bemutatni, akkor annak hibátlannak kell lennie, hogy tetszésre találjon. Nem szabad, hogy hibája legyen. ²²Vakot, törött lábút, megsebzettet, fekélyest, rühöst, sömöröst nem áldozhattok fel az Úrnak, és nem égethetitek el az oltáron az Úrnak. ²³A túl hosszú vagy túl rövid lábú marhát önkéntes adományként feláldozhatod, de fogadalom teljesítésére nem alkalmas. ²⁴Szétzúzott, összenyomott, kiszakított vagy kivágott heréjű állatot sem áldozhattok fel az Úrnak. Földeteken ne is tegyétek ilyenné az állatot, ²⁵és idegenből se vásároljátok meg (az ilyet), azért, hogy mint Istennek járó adományt feláldozzátok. Csonkaságuk valóban hiba, azért nem tesznek benneteket kedvessé.” ²⁶Az Úr így szólt Mózeshez: ²⁷„Az újszülött borjú, bárány vagy kecske hét napig maradjon az anyjával. A nyolcadik naptól kezdve már alkalmas rá, hogy áldozatul bemutassák az Úrnak. ²⁸De sem szarvasmarhát, sem juhot ne áldozzatok fel a kicsinyével együtt egy napon. ²⁹Ha hálaáldozatot mutattok be az Úrnak, úgy végezzétek, hogy kedves legyen:

D) Befejező buzdítás.

³⁰még aznap meg kell enni, és semmit sem hagyhattok meg belőle másnap reggelre. Én vagyok az Úr. ³¹Tartsátok meg parancsaimat és éljetek szerintük. Én vagyok az Úr. ³²Ne szentségtelenítsétek meg szent nevemet, hogy szentnek bizonyuljak Izrael fiai között, én az Úr, aki benneteket is megszentellek. ³³Én hoztalak ki titeket Egyiptom földjéről, hogy Istenetek legyek: én vagyok az Úr.”

Az ünnepek megszentelése.

23 ¹Az Úr így szólt Mózeshez:

A) A szombat.

²„Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: (Az Úr ünnepei, amelyeket szent ünnepi összejövetellel kell megülnötök.) Ezek az én ünnepnapjaim: ³Hat napig kell dolgozni, a hetedik nap legyen a teljes nyugalom napja, a szent összejövetel napja, akkor semmiféle munkát ne végezzetek. Bárhol laktok is, ez az Úr nyugalmának napja.

B) A húsvét és a kovásztalan kenyerek ünnepe.

⁴Ezek az Úr ünnepei, a szent összejövetelek, amelyekre meghatározott időben el kell hívnotok Izrael fiait. ⁵Az első hónap tizennegyedik napján estefelé van az Úr húsvétja, ⁶a hónap tizenötödik napján pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe az Úr tiszteletére. Hét napon át kovásztalan kenyeret egyetek. ⁷Az első napon tartsatok ünnepi összejövetelt, és ne végezzetek semmiféle szolgai munkát.

C) Az első kéve.

⁸Hét napon át mutassatok be áldozatot az Úrnak. A hetedik nap is a szent összejövetel napja, ne végezzetek semmiféle szolgai munkát.” ⁹Az Úr így szólt Mózeshez: ¹⁰„Szólj Izrael fiaihoz és közöld velük: Amikor majd eljuttok arra a földre, amelyet adok nektek, s amikor elérkezik az aratás, akkor aratástok első kévéjét vigyétek a papnak. ¹¹Ő felajánlja az Úrnak a bemutatás szertartásával, hogy kedvessé tegyen titeket. A pap a szombat utáni napon mutassa be az áldozatot, ¹²s a bemutatás napján ajánljatok fel az Úrnak égőáldozatul egy egyéves hibátlan bárányt, ¹³s hozzá még ételáldozatul két tized efa olajjal elkevert lisztlángot, mint a megbékélés illatában elköltött ételt az Úr számára, italáldozatul pedig egy negyed hin bort.

D) A hetek ünnepe.

¹⁴Ne egyetek kenyeret, pörkölt gabonát vagy sült tésztát (belőle), mielőtt ezen a napon elhoznátok adományotokat Isteneteknek. Örök törvény ez utódaitok számára, bárhol laktok is. ¹⁵A szombat utáni naptól, amelyen bemutattátok az áldozati kévéket, számoljatok hét teljes hetet. ¹⁶Számoljatok ötven napot a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassátok be az Úrnak az új kenyér áldozatát. ¹⁷Hozzatok a lakásotokból kenyeret az Úrnak szánt áldozathoz, két új kenyeret, amelyet két tized efa kovászos lisztlángból sütöttek. ¹⁸A kenyéren kívül mutassatok be az Úrnak hét hibátlan egyéves bárányt, egy bikát és két kost égőáldozatul, a hozzá tartozó étel­ és italáldozattal együtt, mint a megbékélés illatában elköltött eledelt az Úrnak. ¹⁹Mutassatok be egy bakot is bűnért való áldozatul, és két egyéves bárányt közösségi áldozatul. ²⁰A pap végezze el vele a felajánlás mozdulatát az Úr előtt éppúgy, mint a kenyér zsengéjével. A két bárány mint az Úrnak adott szent dolog jusson a papnak. ²¹Ezen a napon gyűljetek össze, legyen ez szent összejövetel számotokra, és ne végezzetek semmiféle szolgai munkát. Örök törvény ez utódaitok számára ott, ahol lakni fogtok.

E) A hetedik hónap első napja.

²²Ha elérkezik az aratás országotokban, ne vágd le egészen a földig és ne szedd össze, ami aratáskor ott marad, hanem hagyd ott a szegényeknek és az idegennek. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.” ²³Az Úr így szólt Mózeshez: ²⁴„Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: A hetedik hónap első napja legyen pihenőnap számotokra, harsonazengéssel és ünnepi összejövetellel.

F) Az engesztelés napja.

²⁵Ne végezzetek semmiféle szolgai munkát, és mutassatok be áldozatot az Úrnak.” ²⁶Az Úr ezt mondta Mózesnek: ²⁷„Ennek a hónapnak a tizedik napja az engesztelés napja. Tartsatok rajta szent összejövetelt. Böjtöljetek, és mutassatok be áldozatot az Úrnak. ²⁸Ezen a napon ne végezzetek semmiféle szolgai munkát, mert ez az engesztelés napja, amelyen elvégzik fölöttetek az engesztelés szertartását az Úr, a ti Istenetek előtt. ²⁹Aki nem böjtöl ezen a napon, azt ki kell irtani övéi közül, ³⁰aki pedig dolgozik, azt én pusztítom ki népéből. ³¹Ne végezzetek semmiféle munkát, ez örök törvény utódaitok számára, bárhol laktok is.

G) A sátoros ünnep.

³²Szombati nyugalom legyen ez számotokra. Tartsátok meg a böjtöt, s a hónap kilencedik napjának estéjétől a következő estéig tartózkodjatok a munkától.” ³³Az Úr így szólt Mózeshez: ³⁴„Szólj Izrael fiaihoz és közöld velük: Ennek a hetedik hónapnak a tizenötödik napján lesz a hét napig tartó sátoros ünnep az Úr számára. ³⁵Az első nap a szent összejövetel napja, ne végezzetek szolgai munkát. ³⁶Hét napon át mutassatok be áldozatot az Úrnak. A nyolcadik napon tartsatok szent összejövetelt, és mutassatok be áldozatot az Úrnak. Az összejövetel napján ne végezzetek semmiféle szolgai munkát.

Befejezés.

³⁷Ezek az Úr ünnepei, amelyeken össze kell hívnotok Izrael fiait. A szent összejövetel alkalmával áldozatot kell bemutatni az Úrnak: égőáldozatot, ételáldozatot, közösségi áldozatot és italáldozatot, mindegyik napnak a saját szertartása szerint, ³⁸az Úrnak szombatján, az Úrnak hozott ajándékokon, a fogadalmi és önkéntes adományokon kívül.

Kiegészítések a sátoros ünnephez.

³⁹A hetedik hónap tizenötödik napján, amikor már betakarítottátok a föld termését, üljetek hétnapos ünnepet az Úrnak. Az első és a nyolcadik napon legyen teljes nyugalom. ⁴⁰Az első napon vigyetek magatokkal szép gyümölcsöket, pálmaágakat, patak menti fűzfaágakat, és vigadjatok hét napig az Úr, a ti Istenetek színe előtt. ⁴¹Így üljétek meg évenként az Úr ünnepét hét napon át. Örök törvény ez utódaitok számára. A hetedik hónapban tartsátok ezt az ünnepet. ⁴²Hét napig lakjatok sátorban. Izrael népének minden tagja lakjék sátor alatt; ⁴³így utódaitok megtudják, hogy sátorban lakattam Izrael fiait, amikor kihoztam őket Egyiptom földjéről. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.”

KIEGÉSZÍTŐ UTASÍTÁSOK

A) Az örök tűz.

⁴⁴Mózes leírta Izrael fiai számára az Úr ünnepeit. 24 ¹Az Úr így szólt Mózeshez: ²„Parancsold meg Izrael fiainak, hozzanak nekem tiszta olajat a mécsesekbe, hogy állandó lángot adjanak.” ³Áron ezt a lángot a megnyilatkozás sátorában, a bizonyság függönye elé helyezte. Ennek ott kell lennie állandóan az Úr előtt, estétől reggelig. Örök törvény ez utódaitok számára.

B) Az aranyasztalra tett kenyerek.

⁴Áron a mécseseket a tiszta tartóra állította, az Úr elé minden időre. ⁵„Végy lisztlángot, és süss belőle tizenkét kenyeret, mindegyik kéttizednyi legyen. ⁶Azután rakd őket két sorban – hatot-hatot téve egy sorba – az Úr előtt álló tiszta asztalra. ⁷Mindegyik sorra tégy tiszta tömjént. Ez emlékezetül felajánlott eledel lesz, étel az Úrnak. ⁸Mindig szombati napon kell kitenni az Úr elé. Izrael fiai vigyék oda az örök szövetség jeléül. ⁹Azután Ároné és fiaié lesznek, de szent helyen egyék meg, mivel ez az Úr eledelének nagyon szent része az ő számukra. Örök törvény ez.”

A káromlás és a megtorlás törvénye.

¹⁰Egy izraelita asszonynak a fia, aki egyiptomi apától született, kijött házából és Izrael fiai közé keveredett, s a táborban összeszólalkozott egy izraelita férfival. ¹¹Az izraelita asszony fia káromolta és átkozta a Nevet, azért Mózes elé vezették. (Az anyát Selomitnak hívták, s a Dán törzséből való Dibri lánya volt.) ¹²Őrizet alatt tartották, hogy majd az Úr utasítása szerint ítélkezzenek fölötte. ¹³Az Úr ezt mondta Mózesnek: ¹⁴„Vezesd ki a táboron kívülre azt, aki az átkot mondta. A fültanúk tegyék kezüket a fejére, és az egész közösség kövezze meg. ¹⁵Azután ezt mondd Izrael fiainak: Mindenki, aki Istenét átkozza, viselje bűnének büntetését. ¹⁶Aki az Úr nevét káromolja, haljon meg, kövezze meg az egész közösség. Akár idegen, akár közülük való, haljon meg, ha káromolta a Nevet. ¹⁷Aki agyonüt egy embert, bárki is, haljon meg. ¹⁸Aki agyonüt egy állatot, adjon másikat helyette: életet életért. ¹⁹Aki megsebesít valakit a népéből valók közül, vele is bánjanak úgy, ahogy ő tett: ²⁰törést törésért, szemet szemért, fogat fogért. Amilyen az emberen okozott kár, olyat kell neki is elviselnie. ²¹Aki állatot üt agyon, pótolja másikkal, aki embert üt agyon, az haljon meg. ²²Mindenki fölött ugyanúgy ítélkezzenek, akár közületek való, akár idegen, mivel én vagyok az Úr, a ti Istenetek.”

A SZENT ÉVEK

A) szombatév.

²³Miután Mózes ezeket elmondta Izrael fiainak, kivitte a táboron kívülre azt, aki az átkot kiejtette és megkövezték. Így teljesítették, amit az Úr parancsolt Mózesnek. 25 ¹Az Úr a Sínai-hegyen ezt mondta Mózesnek: ²„Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: Ha majd elérkeztek arra a földre, amelyet adok nektek, a föld tartson szombatot az Úrnak. ³Hat éven át vesd be földedet, hat éven át metszd meg szőlődet és gyűjtsd be termését. ⁴De a hetedik évben a föld élvezzen szombati nyugalmat, szombatot az Úr számára. Ne vesd be a földedet, ne metszd meg szőlődet, ⁵ne arasd le a kalászt és ne kösd kévébe, ne szüreteld le szőlődet, amelyet nem metszettél meg. A nyugalom éve legyen ez a földnek. ⁶De a föld szombatja is tápláljon téged, szolgádat, szolgálódat, béresedet, vendégedet és mindazokat, akik nálad tartózkodnak.

B) A jubileum éve.

⁷Hozama szolgáljon táplálékul szarvasmarhádnak és földed állatainak. ⁸Számolj hét évhetet, hétszer hét esztendőt vagy hét évhét idejét, negyvenkilenc évet. ⁹A hetedik hónapban, a hónap tizedik napján szólaltasd meg a harsonát: az engesztelés napján fújd meg a harsonát az egész országban. ¹⁰Legyen ez jubileum számotokra: mindenki kapja vissza birtokát, mindenki térjen vissza családjához. ¹¹Ez az ötvenedik esztendő legyen jubileumi év számotokra: ne vessetek, ne arassátok le a kalászt, ne kössétek kévébe, és ne szüreteljétek le a fürtöket, amelyek maguktól nőnek. ¹²A jubileumot tartsátok szent dolognak: egyétek a földek termését. ¹³Ebben a jubileumi évben mindenki kapja vissza a birtokát. ¹⁴Ha eladsz vagy veszel népedből valótól, ne csapd be testvéredet. ¹⁵A jubileumi esztendő óta eltelt évek száma szerint vásárolj népedből valótól. Ő meg a termés éveinek száma szerint határozza meg az eladási árat. ¹⁶Minél nagyobb a hátralevő évek száma, annál jobban emeld az árat, s minél kevesebb az év, annál jobban csökkentsd, hiszen bizonyos számú aratást adsz el neki. ¹⁷Senki se csapja hát be a népéből valót, hanem féld Istenedet, mivel én vagyok az Úr, a te Istened. ¹⁸Tartsátok meg törvényeimet és parancsaimat, tartsátok meg úgy, hogy teljesítitek, s akkor biztonságot élveztek az országában. ¹⁹A föld megadja termését, jóllakásig esztek és biztonságban laktok.

Isteni jótállás.

²⁰Ha ezt kérdezitek: mit eszünk ebben a hetedik esztendőben, ha nem vetünk és nem aratjuk le termésünket? ²¹Megadom áldásomat, úgyhogy a hatodik évben annyit takarítotok be, amennyi elég lesz három esztendőre.

A KIVÁLASZTOTTSÁG KÖVETKEZMÉNYEI

A) A birtok visszaváltható.

²²Amikor a nyolcadik évben vetni fogtok, még a régi termést ehetitek egészen a kilencedik évig. Amíg az év meg nem hozza termését, addig a régit ehetitek. ²³A föld eladása nem jelenti minden jog elvesztését, mivel a föld az enyém, ti meg csak jövevények és vendégek vagytok számomra. ²⁴A földbirtokkal kapcsolatos minden tulajdonjog mellett meg kell hagyni a visszaváltás jogát. ²⁵Ha testvéred szűkös helyzetbe jut, és el kell adnia birtokát, legközelebbi rokona gyakorolja a visszaváltás jogát arra nézve, amit testvére eladott. ²⁶Akinek nincs senkije, aki ezt a jogot gyakorolná, de ő maga megszerzi a kiváltás költségét, ²⁷számolja meg az elidegenítéstől eltelt éveket, adja vissza a vevőnek az eltelt időre járó összeget, és így szerezze vissza birtokát. ²⁸Ha nincs miből visszafizetnie, az eladott birtok legyen a vevőé a jubileumi esztendőig. A jubileumkor azonban visszaszáll eredeti tulajdonosára. ²⁹Ha valaki fallal körülkerített városban ad el lakóházat, a visszaváltás joga az eladástól számított év leteltéig marad meg. A visszaváltás joga egy évre van korlátozva. ³⁰De ha a visszaváltásra az év leteltéig nem kerül sor, akkor a város falain belül levő ház a vevő és utódai tulajdona lesz, minden jog kizárásával. Még a jubileumkor sem lehet visszaváltani. ³¹De a fallal körül nem vett falvakban levő házakat úgy kell tekinteni, mint a mezőn levőket. Ezekre érvényes a visszaváltás joga, és a vevő a jubileumkor köteles kimenni belőle. ³²A leviták házaira, amelyek az ő városaikban vannak, mindenkorra vonatkozik a visszaváltás joga. ³³Ha valamely levita nem váltja vissza a házát az ilyen városban, a jubileumkor visszaszáll rá, mivel a levita városok házai földbirtokszámba mennek Izrael fiai között.

B) Kölcsön és felszabadítás.

³⁴A városaikhoz tartozó legelőket nem adhatják el, az az ő örökös birtokuk. ³⁵Ha veled élő testvéred nyomorba jut és nincs biztosítva a megélhetése nálad, akkor segítsd úgy, mint az idegent és a vendéget, s maradjon veled. ³⁶Ne vondd meg tőle a munkát, ne végy tőle kamatot, hanem féld Istenedet, hogy testvéred eléldegélhessen melletted. ³⁷Ne kölcsönözz neki pénzt azért, hogy hasznot húzz belőle, sem pedig ételt, hogy kamatostul kapd vissza. ³⁸Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, aki kihoztalak benneteket Egyiptomból, hogy nektek adjam Kánaán földjét, és Istenetek legyek. ³⁹Ha testvéred akkor szegényedik el, amikor ki van neked szolgáltatva, és eladja magát neked, ne terheld a rabszolga munkájával. ⁴⁰Inkább úgy legyen nálad, mint a zsellér vagy a vendég, s dolgozzék neked a jubileumi évig. ⁴¹Akkor menjen el gyermekeivel együtt, térjen vissza nemzetségéhez, és kapja vissza atyáinak birtokát. ⁴²Mert hiszen az én szolgáim, akiket kihoztam Egyiptomból, nem szabad hát őket rabszolga módjára eladni. ⁴³Nem bánhatsz vele kényed-kedved szerint, hanem féld Istenedet. ⁴⁴Szolgáitok és szolgálóitok azokból a népekből kerüljenek ki, amelyek körülvesznek benneteket, közülük szerezzetek szolgákat és szolgálókat. ⁴⁵Azonkívül szerezhettek azoknak az idegeneknek a gyermekei közül is, akik köztetek élnek, továbbá rokonaiktól, akik körötökben élnek, és akik megtelepedtek földeteken. Ők lehetnek a tulajdonotok, ⁴⁶és magatok után örökségül hagyhatjátok őket gyermekeitekre, hogy örök jogon az övéik legyenek. Ők lehetnek a rabszolgáitok, de testvéreitek fölött, Izrael fiai fölött nem rendelkezhettek kényetek-kedvetek szerint. ⁴⁷Ha az idegen vagy jövevény jóléthez jut nálatok, testvéred pedig ráfizet a vele való kapcsolatra, és kénytelen eladni magát az ilyen jövevénynek, a köztetek lakó idegennek vagy az ilyen jövevény család leszármazottainak, ⁴⁸akkor az eladás után megmarad számára a kiváltás joga, és valamelyik testvére kiválthatja. ⁴⁹Kiválthatja apai nagybátyja, nagybátyjának a fia vagy családjának bármelyik tagja, vagy ha megvan rá a lehetősége, saját magát is kiválthatja. ⁵⁰A megvásárlójával való egyezkedésben számba kell venni az eladástól a jubileumi évig terjedő éveket, a kiváltási árat az évek száma szerint kell megállapítani, s napjait úgy kell elszámolni, mint a béresét. ⁵¹Ha még sok esztendő van hátra, ezek figyelembevételével kell eladási árának egy részét leszámolni. ⁵²Ha csak kevés esztendő van hátra a jubileumi évig, akkor ezek száma szerint kell kiváltásának az árát megállapítani, ⁵³mintha évek szerint fizetett munkás volna. Ne bánjanak vele kényük-kedvük szerint a szemed előtt. ⁵⁴Ha ilyen módon nem váltották ki, a jubileumi évben szabaddá válik gyermekeivel együtt. ⁵⁵Mert Izrael fiai az én szolgáim; az én szolgáim, mivel én hoztam ki őket Egyiptom földjéről. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

Összefoglalás, befejezés.

26 ¹Ne csináljatok magatoknak bálványokat, ne állítsatok se szobrokat, se emlékoszlopokat, ne emeljetek országotokban jelképes köveket, hogy hódoljatok előttük, mivel én, az Úr vagyok a ti Istenetek. ²Tartsátok meg szombatjaimat, tiszteljétek szentélyemet. Én vagyok az Úr.

Áldás.

³Ha törvényeim szerint éltek, ha megtartjátok parancsaimat és teljesítitek őket, ⁴akkor a kellő időben esőt adok nektek, ahogyan szükségetek van rá, a föld meghozza termését, s a mező fája a gyümölcsét. ⁵Csépelni fogtok szüretig, és szüretelni fogtok vetésig. Jóllakásig eszitek kenyereteket, és biztonságban laktok földeteken. ⁶Békét szerzek országotoknak, s alhattok, mert senki sem fenyeget. Kiirtom földetekről az ártalmas vadat, kard nem veszélyezteti országotokat. ⁷Megfutamítjátok ellenségeiteket, s elhullanak kardotok előtt. ⁸Öten közületek megfutamítanak százat, és százan megfutamítanak tízezret, s ellenségeitek elhullanak kardotok előtt. ⁹Felétek fordulok, naggyá teszlek és megsokasítlak benneteket, s megtartom veletek kötött szövetségemet. ¹⁰Azután, hogy éltek a régi aratásból, még mindig ki kell hordanotok majd a régi gabonát, hogy az újnak helyet készítsetek. ¹¹Lakóhelyet választok köztetek, és nem vetlek el benneteket. ¹²Közöttetek fogok élni, Istenetek leszek, ti meg népem lesztek. ¹³Én vagyok az Úr, aki kihoztalak benneteket Egyiptom földjéről, hogy ne legyetek tovább szolgák. Széttörtem jármotok fáját, és fölemelhetitek fejeteket.

Átok.

¹⁴De ha nem hallgattok rám, és nem tartjátok meg parancsaimat, ¹⁵ha elvetitek törvényeimet, figyelmen kívül hagyjátok utasításaimat, s megszegitek szövetségemet azáltal, hogy nem igazodtok előírásaimhoz, ¹⁶akkor én is úgy bánok veletek. Meglátogatlak benneteket remegéssel, sorvadással és lázzal, amely elemészti a szemet és kioltja a leheletet. Hiába vetitek el a magot, az ellenségeiteket fogja táplálni. ¹⁷Ellenetek fordulok, és elhullotok ellenségeitek előtt. Olyanok uralkodnak majd fölöttetek, akik gyűlölnek titeket, s akkor is menekülni fogtok, ha senki sem üldöz benneteket. ¹⁸Ha még ennek ellenére sem hallgattok rám, hétszeresen torolom meg bűneiteket. ¹⁹Megtöröm makacs gőgötöket. Olyanná teszem az eget fölöttetek, mint a vas, és a földet, mint az érc: ²⁰erőlködéstek hiábavaló lesz, földetek nem ad termést, és a mező fája nem hoz gyümölcsöt. ²¹Ha ellenem szegültök és nem hallgattok rám, akkor ezeket a csapásokat meghétszerezem rajtatok bűneitek miatt. ²²Vadállatokat szabadítok rátok, hogy ragadják el gyermekeiteket, pusztítsák el barmaitokat, és tizedeljenek meg benneteket annyira, hogy az utak elhagyatottá váljanak. ²³S ha még ez sem használ nektek, és még mindig ellenem szegültök, ²⁴én is fölkelek ellenetek és hétszeresen sújtalak benneteket bűneitekért. ²⁵Kardot hozok rátok, hogy megbosszulja a szövetséget. Akkor majd városaitokba menekültök, de pestist bocsátok rátok és ellenségeitek kezére kerültök. ²⁶Ha majd eltöröm kenyeretek botját, tíz asszony süthet kenyeret egy kemencében: kimérve adják majd nektek a kenyeret, s nem ehettek jóllakásig. ²⁷Ha még ennek ellenére sem hallgattok rám és ellenem szegültök, ²⁸én is ellenetek fordulok haragommal és hétszeresen megbüntetlek titeket bűneitek miatt. ²⁹Megeszitek fiaitok húsát, és megeszitek lányaitok húsát. ³⁰Lerombolom magaslati helyeiteket, elpusztítom illatáldozataitok oltárait, holttesteiteket bálványaitok törmelékeire halmozom, és eltaszítalak benneteket. ³¹Városaitokat rommá teszem, elpusztítom szentélyeiteket, és nem szívom többé a megbékélés illatát. ³²Úgy elpusztítom országotokat, hogy ellenségeitek álmélkodni fognak rajta, amikor odamennek lakni. ³³Szétszórlak benneteket a nemzetek közé. Kardot rántok ellenetek, hogy országotokat pusztasággá tegyem és városaitokat romhalmazzá. ³⁴Akkor majd az ország megtartja szombatjait elhagyatottságának egész ideje alatt, mivel ti ellenségeitek földjén lesztek. A föld pihenni fog, és megtartja szombatjait. ³⁵Elhagyatottsága egész idején pihenni fog, amit nem tehetett meg a ti szombatjaitokon, amikor még ott laktatok. ³⁶Azoknak a szívét pedig, akik megmaradnak, eltöltöm félelemmel, amikor ellenségeik földjén lesznek, megrémülnek a száraz levél zörrenésére, s futni fognak, mint ahogy a kard elől menekül az ember, s elhullanak, bár senki sem kergeti őket. ³⁷Egymásba botlanak, mint a kard előtt, noha senki sem kergeti őket. Nem állhattok meg ellenségeitek előtt, ³⁸elvesztek a nemzetek között, és ellenségeitek földje emészt meg benneteket. ³⁹Akik megmaradnak közületek, azok ellenséges országban vesznek el bűneik miatt; atyáik bűne is beleszámít azokéba, akik elvesznek. ⁴⁰Akkor majd megvallják bűnüket és atyáik bűnét, amelyet ellenem elkövettek, s amellyel ellenem szegültek. ⁴¹Ellenük fordulok, és ellenségeik földjére viszem őket. Akkor majd a körülmetéletlen szív megalázkodik, és vezekelnek bűneikért. ⁴²S megemlékezem Jákobbal kötött szövetségemről, Izsákkal kötött szövetségemről és Ábrahámmal kötött szövetségemről; megemlékezem az országról. ⁴³Az ugyanis, mivel elhagyták, megtartotta szombatjait, mivel eltávoztak belőle, üresen maradt. De nekik le kell vezekelniük bűneiket, amelyekkel megszegték parancsaimat és megvetették törvényeimet. ⁴⁴Mindazonáltal: ha ellenséges földön lesznek is, nem vetem el őket, nem utálom meg őket annyira, hogy megsemmisüljenek, s hogy megszűnjék a velük kötött szövetségem, mivel én vagyok az Úr, az ő Istenük. ⁴⁵Javukra megemlékezem a szövetségről, amelyet az első nemzedékkel kötöttem, amelyet a nemzetek szeme láttára kihoztam Egyiptom földjéről, hogy én, az Úr legyek az Istenük.”

FÜGGELÉK

FOGADALMI DÍJSZABÁS ÉS ELÉRTÉKTELENEDÉS

A) Személyek.

⁴⁶Ezek a parancsok, előírások és törvények, amelyeket az Úr a Sínai-hegyen Mózes közvetítésével rendelt maga és Izrael fiai között.

KNB SZIT STL BD RUF KG