5. IZRAEL HŰTLENSÉGE ÉS A SZÖVETSÉG MEGÚJÍTÁSA

Az aranyborjú.

32 ¹A nép látta, hogy Mózes késik lejönni a hegyről, azért összegyűlt Áron körül és követelőzött: „Készíts nekünk isteneket, akik előttünk járnak. Nem tudjuk, mi történt azzal a Mózessel, aki kihozott bennünket Egyiptomból.” ²Áron így válaszolt: „Szedjétek le az aranyfüggőket feleségeitek, fiaitok és leányaitok füléről és hozzátok ide.” ³Az egész nép leszedte füléről az aranyfüggőket és Áronhoz vitte. ⁴Ő átvette a kezükből, összeolvasztotta és aranyborjút öntött belőle. Azok így kiáltoztak: „Izrael, ez a te istened, aki kihozott Egyiptomból.” ⁵Mikor Áron ezt látta, oltárt épített előtte és kijelentette: „Holnap az Úr ünnepe lesz.” ⁶Másnap reggel korán fölkeltek, égőáldozatot és közösségi áldozatot mutattak be. Az egész nép letelepedett enni és inni, azután újra fölkeltek és mulatoztak.

Az Úr tájékoztatja Mózest.

⁷Az Úr így szólt Mózeshez: „Siess, menj le, mert vétkezett a nép, amelyet kihoztál Egyiptomból. ⁸Hamar letértek az útról, amelyet előírtam nekik. Öntött borjút csináltak maguknak, azt imádták, áldozatot mutattak be előtte, és így beszéltek: Izrael, ezek a te isteneid, akik kihoztak téged Egyiptomból.” ⁹Az Úr még ezt mondta Mózesnek: „Látom jól, hogy keménynyakú nép ez, ¹⁰engedd, hadd gyúljon fel ellenük haragom, hadd töröljem el őket, és téged teszlek nagy néppé.”

Mózes imája.

¹¹Mózes igyekezett kiengesztelni az Urat, az Istent, s így szólt: „Uram, miért lobbannál haragra néped ellen, amelyet nagy hatalommal és erős kézzel hoztál ki Egyiptomból? ¹²Az egyiptomiak nemde megállapítanák: csalárdul kivezette őket, hogy a hegyek között megölje és eltörölje a föld színéről? Lohadjon le tehát haragod és vond vissza a csapást, amellyel a népet sújtani akarod. ¹³Gondolj Ábrahámra, Izsákra és Jákobra, a szolgáidra, akiknek megesküdtél magadra, és akiknek megígérted: utódaitokat úgy megsokasítom, mint az ég csillagait, s azt az egész földet, amelyről beszéltem, utódaitoknak adom, hogy az övék legyen örökre.” ¹⁴Erre az Úr visszavonta a csapást, amellyel népét megfenyegette.

Mózes összetöri a törvény tábláit.

¹⁵Mózes ezután elindult visszafelé és lejött a hegyről, kezében a tanúság két kőtáblájával. A táblák tele voltak írva mindkét oldalukon: elöl és hátul írás volt rajtuk. ¹⁶Isten maga készítette a táblákat, az írás Isten írása volt, bele volt vésve a táblákba. ¹⁷Amikor Józsue a nép lármáját hallotta, így szólt Mózeshez: „A táborban csatazaj van.” ¹⁸Ő így felelt: „Ez nem győzelmi ének, nem is a legyőzöttek jajgatása. Én énekkarok váltakozó énekét hallom.” ¹⁹Amikor aztán a tábor közelébe ért, s látta a borjút meg a kartáncot, Mózes haragra gerjedt, elhajította kezéből a táblákat és szétzúzta a hegy lábán. ²⁰Azután fogta a borjút, amelyet készítettek, elégette, porrá zúzta, beleszórta a vízbe és megitatta vele Izrael fiait. ²¹Azután Mózes megkérdezte Áront: „Mit tett veled ez a nép, hogy ilyen nagy bűnt hoztál rá?” ²²Áron ezt válaszolta: „Ne haragudj, uram! Te magad is tudod, hogy ez a nép mennyire hajlik a rosszra. ²³Így követelőztek: Készíts nekünk isteneket, hogy előttünk járjanak, mivel az a Mózes, aki kihozott bennünket Egyiptomból – nem tudjuk mi lett vele. ²⁴Én erre megkérdeztem őket: kinek van közületek aranya? Ők idehozták nekem, én a tűzbe vetettem, s ez a borjú lett belőle.”

A leviták buzgósága.

²⁵Mikor Mózes látta a magáról megfeledkezett népet – mivel Áron engedte, hogy ellenségei közepette átadja magát a bálványimádásnak –, ²⁶Mózes a tábor kapujához lépett és ezt kiáltotta: „Aki az Úrral tart, jöjjön hozzám!” A leviták mind odagyűltek hozzá. ²⁷Mózes ezt mondta nekik: „Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: mindenki kösse a kardját oldalára. Járjátok be a tábort egyik kaputól a másikig és öljétek meg testvéreiteket, barátaitokat, rokonaitokat is.” ²⁸A leviták végrehajtották Mózes parancsát, és azon a napon közel háromezer férfi esett el a népből. ²⁹Ekkor Mózes így szólt: „Ma az Úr papjainak bizonyultatok, egyik a fia árán, a másik a testvére árán, ezért ő ma megáld benneteket.”

Mózes újabb könyörgése.

³⁰Másnap reggel Mózes így beszélt a néphez: „Nagy bűnt követtetek el. Azért most fölmegyek az Úrhoz, talán kieszközölhetem bűnötök bocsánatát.” ³¹Mózes tehát ismét az Úr elé járult és így szólt: „Nézd, a nép nagy bűnt követett el és aranyból csinált magának istent. ³²Mégis bocsásd meg vétkét… ha nem, akkor törölj ki engem a könyvedből, amelyet írtál.” ³³Az Úr így felelt Mózesnek: „Csak azt törlöm ki könyvemből, aki vétkezett ellenem. ³⁴De most menj és vezesd oda a népet, ahová parancsoltam neked. Íme, angyalom előtted halad. De ha a látogatás napja elérkezik, megtorlom bűnüket.” ³⁵Az Úr azért verte meg a népet, mert megcsinálták a borjút, amelyet Áron készített.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet