Keresés a Bibliában

Isten távolmaradása

23 1Erre Jób válaszolt és így szólt: 2Panaszom még ma is keserűen hangzik, súlyosan ránehezül keze sóhajomra. 3Ó, legalább tudnám, merre találok rá, hogyan juthatnék el a trónusa elé! 4Magam képviselném előtte ügyemet, s bizonyítékokkal volna tele a szám. 5Legalább megtudnám, mit válaszol, és amit mond, azt elfogadnám. 6Egész hatalmával perelne velem? Nem! De legalább meghallgatna. 7Igaz ember szállna vele perbe, a magam perében győzelmet aratnék. 8Ha keletre nézek, akkor nincsen ott, s ha nyugatra megyek, arra sem látom. 9Akkor sem látom, ha északon keresem, s ha délre fordulok, nem látom ott sem. 10De hisz ismeri mind az útjaimat, és ha próbára tesz, aranynak minősít. 11Lépésről lépésre követte a lábam, megtartottam útját, nem tértem el tőle. 12Nem távolodtam el ajka parancsától, szájának szózatát keblemben őriztem. 13Amit határoz, ki tud azon változtatni? Keresztülvisz mindent, amit csak akar. 14Így a sorsomat is beteljesíti. Sok efféle dolgot forgat elméjében, 15azért rettegek úgy a színe előtt. Ha csak rágondolok, máris megborzadok. 16Isten volt, ki hagyta szívem elcsüggedni, félelemmel töltött el a Mindenható. 17Mert elrejt előle a sötétség, előlem meg homály fedi el a jelenlétét.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF