Sámson Gázában.

16 ¹Innen Sámson Gázába ment, ott meglátott egy szajhát és bement hozzá. ²A gázai embereknek tudtul adták: „Itt van Sámson!” Őrséget állítottak tehát és figyelték a város kapujánál. Egész éjszaka nyugodtan maradtak és ezt mondták: „Napkeltéig várunk, aztán megöljük.” ³Sámson éjfélig aludt, éjfélkor fölkelt, fogta a város kapujának szárnyait, a két ajtófélfát a pántokkal együtt kirántotta, vállára vette és elvitte a Hebronra néző hegy tetejére és ott letette.

Sámson és Delila.

⁴Ezután beleszeretett a Szórak völgyében egy nőbe, akinek Delila volt a neve. ⁵A filiszteusok fejedelmei elmentek hozzá és azt mondták neki: „Szedd rá és tudd meg, miben rejlik különleges ereje, hogyan tudnánk fölékerekedni, megkötözni és ártalmatlanná tenni. Ezért ki-ki ad neked 1100 ezüstsékelt.” ⁶Delila így szólt Sámsonhoz: „Mondd meg nekem, miben rejlik nagy erőd, mivel kellene téged megkötözni, hogy tehetetlenné tegyenek?” ⁷Sámson így felelt neki: „Ha megkötöznek hét friss húrkötéllel, amelyet még nem szárítottak ki, elvesztem erőmet, és olyan leszek, mint a többi ember.” ⁸A filiszteusok fejedelmei vittek Delilának hét friss húrkötelet, amit még nem szárítottak ki, és ő megkötözte velük. ⁹Az embereket lesbe állította a szobájában, aztán odakiáltotta neki: „Rád törtek a filiszteusok, Sámson!” De ő eltépte a köteleket, ahogyan a kócfonál elszakad, amikor a tűz megperzseli. Így erejének titka rejtve maradt. ¹⁰Ám Delila így szólt Sámsonhoz: „Rászedtél és hazudtál nekem. Most azonban mondd meg nekem, mivel lehetne megkötözni.” ¹¹Így válaszolt neki: „Ha jól megkötöznek új kötelekkel, amelyeket még nem használtak semmire, elveszítem erőmet és olyan leszek, mint a többi ember.” ¹²Akkor Delila új köteleket vett, megkötözte velük és odakiáltotta neki: „Rád törtek a filiszteusok, Sámson!” Az emberek lesben álltak a szobájában. Ám ő úgy széttépte a köteleket, amelyek a karjait fogva tartották, mint a cérnaszálat. ¹³Delila ekkor így szólt Sámsonhoz: „Eddig mindig rászedtél és hazudtál nekem. Most már mondd meg, mivel lehetne megkötözni.” Így felelt neki: „Ha összefonod fejemen a hét hajfürtöt és odaerősíted a takácsok szálfeszítőjével, elvesztem erőmet és olyan leszek, mint a többi ember.” ¹⁴Delila elaltatta, azután összefonta Sámson fején a hét hajfürtöt, odaerősítette a takácsok szálfeszítőjével és odakiáltotta neki: „Rád törtek a filiszteusok, Sámson!” Erre fölébredt álmából, s kirántotta a szálfeszítőt és a fonatot. Így erejének titka rejtve maradt. ¹⁵Delila így szólt hozzá: „Hogy mondhatsz olyat, hogy szeretsz, amikor szíved nincs velem? Már háromszor rászedtél és nem mondtad meg nekem, hogy miben rejlik nagy erőd.” ¹⁶Mivel egész nap gyötörte szavaival és zaklatta, halálra fáradt. ¹⁷Feltárta hát előtte egész szívét és így szólt: „Borotva sose ért fejemhez, mert az Isten nazírja vagyok anyám méhétől fogva. Ha megnyírnak, elhagy erőm, gyenge leszek, olyan, mint a többi ember.” ¹⁸Delila ekkor látta, hogy kitárta egész szívét. Hívatta hát a filiszteusok fejedelmeit és ezt mondta nekik: „Most gyertek, mert kitárta előttem egész szívét.” A filiszteusok fejedelmei elmentek hozzá, s magukkal vitték a pénzt is. ¹⁹Erre ő elaltatta Sámsont a térdén, odahívatott egy embert, az lenyírta fejéről a hét hajfürtöt. Elkezdett gyengülni és ereje elhagyta. ²⁰Delila odakiáltotta neki: „Rád törtek a filiszteusok, Sámson!” Erre fölébredt álmából s azt mondta: „Kikeveredek a bajból, mint máskor és kiszabadítom magamat.” Nem tudta azonban, hogy az Úr elfordult tőle. ²¹A filiszteusok elfogták, kiszúrták a szemét és levitték Gázába. Kettős lánccal megkötözték és a fogságban malmot hajtattak vele.

Sámson bosszúja és halála.

²²Közben fején újra nőni kezdett a haj azután, hogy lenyírták. ²³A filiszteusok fejedelmei összegyűltek, hogy nagy áldozatot mutassanak be istenüknek, Dágonnak, és örömünnepet tartsanak. Közben egyre mondogatták: „Kezünkre adta istenünk ellenségünket, Sámsont!” ²⁴Amikor a nép látta istenét, ujjongásban tört ki a dicséretére és ezt mondta: „Kezünkre adta istenünk ellenségünket, Sámsont, aki pusztította országunkat, és sokunkat megölt.” ²⁵Amikor már jókedvre derültek, így szóltak: „Hívjátok elő Sámsont, hadd mulattasson minket!” Elővezették Sámsont a börtönből, és ő játszott előttük. Utána odaállították az oszlopok közé. ²⁶Sámson akkor így szólt ahhoz a fiúhoz, aki a kezénél fogva vezette: „Vezess oda, hogy megfoghassam az oszlopokat, amelyeken az épület nyugszik, és megtámaszkodhassam.” ²⁷A ház tele volt férfiakkal és asszonyokkal. A filiszteusok minden fejedelme ott volt, és a tetőn volt vagy háromezer ember, férfi és nő, akik nézték Sámson játékát. ²⁸Sámson akkor az Úrhoz könyörgött és így szólt: „Uram, Isten, emlékezzél meg rólam, s most az egyszer adj nekem erőt, hogy bosszút állhassak a filiszteusokon a két szememért.” ²⁹Sámson átkarolta a két középen álló oszlopot, amelyen az épület nyugodott, nekifeszült az egyiknek a jobb kezével, a másiknak a bal kezével, ³⁰s így szólt: „Haljak meg a filiszteusokkal együtt!” Minden erejével nekifeszült, és az épület rászakadt a fejedelmekre és az egész népre, amely ott volt. Sokkal többet ölt meg akkor, amikor meghalt, mint amennyit akkor ölt meg, amikor élt.

FÜGGELÉKEK

³¹Testvérei és atyjának háza eljöttek és magukkal vitték. Elszállították és eltemették Szorea és Estaol között atyjának, Mánoahnak sírboltjában. Húsz évig bíráskodott Izrael fölött.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet