Keresés a Bibliában

1. MICHA SZENTÉLYE ÉS DÁN TÖRZSÉNEK VÁNDORLÁSA

Micha szentélye.

17 1Volt Efraim hegyén egy ember, akit Michajehunak hívtak. 2Így szólt anyjához: „Az az 1 100 ezüst, amit elvettek tőled, s ami miatt te átkot mondtál, amihez – saját fülem hallatára – azt is hozzáfűzted: 2Ünnepélyesen kijelentem: ezt a pénzt az Úrnak szentelem, a saját kezemből, hogy [öntött] istenszobor készüljön belőle, az 2nézd, itt van a kezemben, én vettem el. 3S most visszaadom neked.” 3Anyja így szólt: „Az Úr áldja meg az én fiamat!” 3Michajehu pedig visszaadta anyjának az 1 100 ezüstpénzt. 4Anyja tehát fogott 200 sékel ezüstöt és odaadta az ezüstművesnek. Az csinált belőle egy faragott és egy öntött szobrot, ami aztán Michajehu házába került. 5Micha szentélyt készített neki, majd efodot és terafimot csinált, és az egyik fiát megtette papjává. 6Ebben az időben nem volt király Izraelben, és mindenki azt tette, ami neki tetszett. 7Volt egy fiatalember, aki a júdeai Betlehemből, Júda nemzetségéből származott és levita volt, s mint idegen élt ott. 8Ez az ember elhagyta a júdeai Betlehem városát, hogy ott telepedjék meg, ahol tud. Vándorlása közben Efraim hegyére ért, Micha házához. 9Micha így szólt hozzá: „Honnan jössz?” Így válaszolt neki: „Levita vagyok a júdeai Betlehemből. Azért keltem útra, hogy letelepedjem ott, ahol tudok.” 10Micha azt mondta neki: „Telepedjél le nálam, légy atyám és papom. Adok neked 10 sékel ezüstöt évente, egy ruhát és teljes ellátást”, és rá is beszélte a levitát. 11A levita úgy határozott, hogy ennél az embernél marad. A fiatalember olyan lett számára, mint valamelyik a fiai közül. 12Micha beiktatta a levitát; a fiatalember a papjává lett és Micha házában maradt. 13„Most már tudom – mondta Micha –, hogy az Úr jót tesz velem, mert levita papom van.”

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet