19Hiszen ti, okos emberek, engeditek, hogy a balgák megnyerjenek benneteket. 20Eltűritek, ha valaki szolgává alacsonyít benneteket, ha kifoszt, ha kihasznál, ha fölétek kerekedik, ha arcul üt. 21Szégyenkezve vallom meg, hogy ilyesmire mi nem vállalkoztunk. De ha valaki dicsekedni mer – balgaként mondom –, merek én is. 22Zsidók ők? Én is. Izrael fiai? Én is. Ábrahám leszármazottai? Én is. 23Krisztus szolgái? Balgaság mondani, de mondom: én még inkább. Hiszen többet fáradtam, többször voltam börtönben. Módfelett sok verésben volt részem, sokszor forogtam halálveszélyben. 24A zsidóktól öt ízben kaptam egy híján negyvenet, 25háromszor megbotoztak, egyszer megköveztek. Háromszor szenvedtem hajótörést, egy nap és egy éjjel a nyílt tengeren hányódtam. 26Sokszor voltam vándorúton. Veszélyben forogtam folyóvizeken, veszélyben rablók miatt; veszélyben népem körében, veszélyben a pogányok között; veszélyben a városokban, veszélyben a pusztaságban; veszélyben a tengeren, veszélyben az áltestvérek közt. 27Fáradtam és gyötrődtem, sokat virrasztottam, éheztem és szomjaztam, sőt koplaltam, fagyoskodtam és nem volt mit fölvennem. 28Nem tekintve az egyebeket, naponként a zaklatásokat, az összes egyház rám nehezedő gondját. 29Ki gyönge, hogy én ne volnék gyönge? Ki botránkozik meg, hogy én ne égnék? 30Ha dicsekednem kell, gyöngeségeimmel dicsekszem. 31Isten, Urunk Jézus Atyja, aki mindenkor áldott, tudja, hogy nem hazudom. 32Damaszkuszban Aretász király helytartója őriztette a damaszkusziak városát, hogy elfogjon, 33s egy ablakból kosárban bocsátottak le a falon, így menekültem ki a kezéből.
Különleges kegyelmi adományok.
12 1Ha dicsekednem kell, bár az mit sem ér, rátérek a látomásokra és az Úr kinyilatkoztatásaira. 2Tudok egy emberről Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt – testben-e, nem tudom, testetlenül-e, nem tudom, csak az Isten tudja – elragadtatott a harmadik égig. 3És tudom, hogy ez az ember – testben-e vagy testetlenül, nem tudom, csak az Isten tudja – 4elragadtatott a mennybe, és titokzatos szavakat hallott, amelyeket embernek nem szabad kimondania. 5Ilyen dolgokkal dicsekszem, de magammal nem dicsekszem, hacsak gyöngeségeimmel nem. 6Pedig ha (valóban) dicsekedni akarnék, nem volnék balga kérkedő, hiszen igazat mondanék. De óvakodom tőle, nehogy valaki többre értékeljen engem annál, amit bennem lát vagy tőlem hall. 7De hogy a nagyszerű kinyilatkoztatás elbizakodottá ne tegyen, tövist kaptam testembe, a sátán angyalát, hogy arcul csapkodjon, és el ne bízzam magam. 8Háromszor kértem ezért az Urat, hogy szabadítson meg tőle, de azt felelte: 9„Elég neked az én kegyelmem. Mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében.” Ezért a legszívesebben a gyöngeségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje költözzön belém.